Oldal 23 [23]
1. Előzmények s 21
mel kapcsolatos tevékenységének nem találtunk hivatalos nyomát, nem lehet
kizárni, hogy csakugyan tanácsokkal segítette a hatóságot. Ami viszont bi¬
zonyos: a neve által fémjelzett József Attila Kórházat az 1950-es években a
,Vegetatív neurózis" — azaz a szervi elváltozásoknak nem tulajdonított pszi¬
chés betegség - gyógyítására kinevezett intézmények egyikeként tartották
számon." Közismert szaktekintély és megbízható pártember lévén, sokakat
küldtek hozzá gyógykezelésre (például Galgóczi Erzsébet író 1953-ban, az
egyetemi párttitkár javaslatára kereste fel) (BERKEs 1999:74), számos „pro¬
tekciós beteg" - többek között Zelk Zoltán, Németh László, Ratkó Anna,
Dobi István - fordult meg az intézményében (HADAs 1998). Szinetár nem
csupán gyógyító figuraként jelent meg: Elek Judit emlékei szerint apját az
állambiztonsági letartóztatásától a főorvos mentette meg, azzal, hogy bevitte
a pszichiátriára (SÁNDOR 2011). És mindazok ellenére, amit a freudizmusról
írt, az 1950-es években ,a sorok között átadta nekünk a pszichiátriai, pszi¬
choanalitikus gondolati kincseket. Sokat tanultam tőle" - emlékezett egykori
orvosa (HADAS 1998).
A szintén stekeli analitikus Balint Istvan esetében viszont nem kétséges,
hogy valóban az ÁVH-ban szolgált. A fent említett, második világháború
utáni perben, ahol Szinetárt tanúként hallgatták meg, ő a Belügyminisztéri¬
um orvosszakértőjeként a vádlottak elmeallapotardél nyilatkozott.* 1945-t6l
1948-ig a BM Politikai Rendészeti Osztályán dolgozott, mellette rendelőin¬
tézeti munkát is végzett, és a rendőrök pszichológiai ismeretterjesztésére is
gondot fordított (BÁLINT 1947a; BÁLINT 1947b), az orvosi szaklapokban pe¬
dig a megelőzés és a pszichoterápia szerepét hangsúlyozta a lelki betegségek
szempontjából (Bálint 1947c). 1948-tól 1953-ig az ÁVH egészségügyért fele¬
lős vezetője volt, ekkoriban - egy visszaemlékező szerint, aki vallomásában
beszélt erről - már a megfelelő veréstechnikára oktatta a beosztottjait (AR¬
GEJÓ 2007).? Az bizonyos, hogy jelentős és dicstelen szerephez jutott a letar¬
tóztatások, kihallgatások során (LÁNYI 1997; FARKAS 1990; Kiss 1996). 1953¬
ban - a szovjet orvosperek hazai adaptációjaként - őt is letartóztatták: nem
minden kényszer nélkül ugyan, de bevallotta, hogy rendszeresen találkozott
,trockista, cionista" ideg-elmeorvos barátaival (köztük több analitikussal és
a mär emlitett Szinetärral is) (ARGEJÖ 2018). Végül népellenes bűnök vádjá¬
val nyolc év szabadságvesztésre ítélték, melyből három esztendőt töltött bör¬
tönben. Neve 1956 októberében került újra elő: a fiatal orvosok Petőfi Körbeli
vitáján a Rajk-per egyik vádlottja kifejtette: seammiképpen nem járulhatnak
3 Kérdezz-felelek. Elet és Tudomdny 1955. 10(50). 1570.
5 Murai-Metzl Lipótot és Spóner Rudolfot halálra, Herczeg Tibort életfogytiglani fegyházra ítélte a
népbíróság. Népszava 1945. április 1. 73(37/56). 5.
5 Argejó Éva szerint Bálint 1947-ben tartott veréstechnikai gyakorlatot az ÁVH-ban, azonban a szer¬
vezetet csak 1948-ban hozták létre.