Oldal 22 [22]
20 s Élettörténet és pszichoterápia
József Attila Kórház vezetője. A Habsburg József Ferenc főherceg palotájából
átépített 60 ágyas kórházat egyébként 1946 júliusában, az Elektromos Művek
dolgozói részére avatták fel (Palatinus u. 2.)." 1949 júliusában, amikor négy
kórházat átvett a főváros, ez is fővárosi kezelésbe került," októberben pedig
a Szent János Kórház fiókkórházaként működött tovább." 1969-ben az intéz¬
mény fővárosi pszichoterápiás módszertani központtá vált."
Szinetár tehát 1945-ben analitikusként kezdte újra gyógyítói tevékeny¬
ségét, és nagyszabású tervei voltak a mentálhigiénét illetően, azonban 1949
áprilisában - az időközben végbement ideológiai fordulathoz illeszkedve ¬
már hajlott arra, hogy a lelki betegségeknek elsősorban társadalmi okokat
tulajdonítson. Elmondása szerint mind az úgynevezett vasárnapi neurózis,
mind a nők hisztériája csökkenni fog a kiszolgáltatottság mérséklődésével:
,Egy olyan társadalomban, ahol a dolgozók életszínvonala állandóan emel¬
kedik, ahol az egészségügyi berendezések jók, ahol a gyermekeket arra ne¬
velik, hogy megismerkedjenek a valósággal, és szembe merjenek nézni a re¬
alitásokkal, fantáziájukat helyes irányba, a termelő munka felé vezetik, ilyen
társadalomban egyre kevesebb lesz az ideges ember." 1949 májusában, a hé¬
vízi orvoshéten pedig a , Materialista és idealista világnézet harcáról beszélt
az ideggyógyászat területén." Az 1951/52-es tanévben a pártiskolásoknak
készített lélektani tanulmányát bizonyára olyan jelentősnek tarthatták, hogy
később nagyobb fórumon is közzétették: eszerint a , burzsoá objektivizmus",
a belülről bomlasztás jelensége az orvosoknál is megfigyelhető, ennek egy
fajtája a freudizmus elmélete és gyakorlata: vagyis amikor a társadalmi je¬
lenségeket freudi nyelven értelmezzük, azoknak mélylélektani jelentést tu¬
lajdonított, vagy éppenséggel: freudi megállapításokat pavlovi fogalmakkal
álcázunk - természetesen mindkettő feltétlenül kerülendő (SZINETÁR 1952).
Szinetár Ernőről többen is úgy vélekedtek, hogy belépett az Államvédel¬
mi Hatóság kötelékébe, de legalábbis alkalmanként az ÁVH-nak is dolgozott
(HARMAT 1994: 401; LÁNYI 2001: 63; HipAs 1998: 117), (esetenként Mind¬
szenty börtönidejével is összefüggésbe hozták a nevét""). Bár államvédelem¬
4 Városházi hírek. Magyar Nemzet 1946. július 4. 2(145). 3.
5 Négy kórházat átvett a főváros. Világ 1949. július 8. (1228). 1.
16 A napirendre felvett tárgyak ismertetése. Fővárosi Közlöny 1949. november 5. 60(44). 6.
7 . Ugyanekkor a 100 ágyas pesthidegkúti kórház a János Kórház fiókintézményévé vált. Öt területi ve¬
zető kórház Budapesten. Magyar Hírlap 1969. január 17. 2(16). 8.
# Egyre csökken az ideges emberek száma. Világosság 1949. április 22. 5(92). 3.
1 A szülészet, az ideggyógyászat, a szemészet új eredményei. Szabad Nép 1949. május 28. 7(123). 6.
59 Halälât követően rövid írás jelent meg róla - N. M.: A színe visszája: Kiegészítés egy nekrológhoz.
Új Magyarország 1996. április 4. 6(80).4. -, amelynek állításait a hozzátartozók megcáfolták (Szine¬
tár Miklós: Levél egy kiegészítéshez. Új Magyarország 1996. április 7. 6(83). 4.) A történész egyéb¬
ként nem tartja valószínűnek, hogy Mindszentyt bármiféle akaratbénító szerrel befolyásolták vol¬
na. Lásd: BALOGH 2012.