Oldal 13 [13]
1. Előzmények s 11
tudna csinalni egy kis lanczhidat; - ez a dolog pedig van olyan komplikált,
mint egy kis lánczhíd. A pszichoanalízis különben sem való társasjátéknak"
(DÉcsi 1908b: 327).
A magyar nyelvű szakirodalomra sem kellett sokáig várni, 1910-ben
megjelent Ferenczi Sándor Lélekelemzés című tanulmanykotete.* Az 1908¬
as személyes találkozás pedig meghozta Ferenczi számára Freud barátságát,
amelyből a mesternek is nagy nyeresége származott: szakmai kérdéseket bő¬
séggel tárgyaló levelezésükből kiderül, hogy a fiatalabb barát számos kérdés¬
ben inspirálóan hatott Freudra. De Ferenczi ennél is jóval többet jelentett a
pszichoanalízis számára: ő maga is mesterré, az új tudomány meghatározó
személyiségévé, a tudományos élet alakítójává vált. Már 1909-ben szakértő
szerepben tűnt fel: Freud és Jung társaságában az Egyesült Államokba uta¬
zott, ahol Freud előadásokat tartott a Clark Universityn; előadásait szerep¬
lései előtt új barátjával beszélte At (EVANS — KOELSCH 1985; PETEERS 2021).’
Ferenczi a pszichoanalízis intézményesülésében is komoly szerepet játszott:
1910-ben az ő javaslata alapján alakult meg a Nemzetközi Pszichoanalitikus
Egyesület (IPA), melyet az egyes országok fiókegyesületeinek létrehozása
követett (HARMATTA 2018). 1913. március 19-én létrejött a Magyarországi
Psychoanalytikai (Pszichoanalitikai) Egyesület is. A tagság ekkor még min¬
dössze öt főt számlált, Ferenczi elnöklete alatt három orvos - Radó Sándor,
Hollós István, Lévy Lajos — és a Nyugat főszerkesztője, Ignotus volt az egye¬
sület tagja (ERős 2016). Az első világháború természetesen a pszichoanali¬
tikus mozgalom szempontjából is igen kedvezőtlenül hatott. Másfelől pedig
rendkívül termékenyítően, hiszen a harctéren testileg-lelkileg traumatizált
katonák gyógyítása sajátos kihívást jelentett aszakemberek számára (FEREN¬
CZI 1919; FREUD 1919; MYERS 1940; 2003; JONES — FEAR — WESSELY 2007;
ERŐS 2014; PAPP 2018). Ferenczi és kollégai irasai a granatsokkrdl, a poszttra¬
umás tünetekről és kezelésükről az analitikus szakirodalom értékes hozzaja¬
rulásai a probléma kezeléséhez. 1918 szeptemberében Budapesten, a Magyar
Tudományos Akadémia üléstermében rendezték meg az IPA közgyűlését
a háborús neurózisok témájában." Az eseményről a résztvevők - köztük 42
külföldi analitikus - a legnagyobb elismeréssel szóltak. Ferenczi Sándort ez
alkalommal a nemzetközi egyesület elnökévé választották (RÓHEIM 1918).
A vízió Budapestről mint pszichoanalitikus központról talán ekkor volt a leg¬
reálisabb közelségben, többek között tószegi Freund Antal nagyiparosnak,
nagylelkű mecénásnak köszönhetően, aki pszichoanalitikus kiadót, kiképző
intézetet és klinikát kívánt Budapesten létrehozni, és aki Ferenczi mellett a
" FERENCZI 1910. À kôtet sikerét jelzi, hogy 1918-ig összesen négy kiadást ért meg.
° Az előadások később magyarul is megjelentek, Ferenczi fordításában: FREUD 1912.
0 "Napi hírek. Pesti Hírlap 1918. szept. 29. 40(229). 8.