Page 12 [12]
1. ELŐZMÉNYEK
1.1. A pszichoterápia Magyarországon a kezdetektől
a második világháborúig: a pszichoanalízis térhódítása
A 20. század első évtizedeiben Budapestnek komoly szerepe volt a pszicho¬
analízis - és ezzel együtt a pszichoterápia - formálódásában, elterjedésében.
Bár az új tudomány Sigmund Freud nevéhez és Bécshez köthető, a magyarok
érdeklődését és szakmai eredményeit megtapasztalva 1918-ban maga Freud
is úgy vélte, hogy csakhamar Budapest lesz a pszichoanalitikus mozgalom
központja." Az elképzelés közel állt a megvalósuláshoz, mégsem vált valóra,
ugyanakkor a magyar főváros a második világháború végéig megőrizte je¬
lentős szerepét a pszichoanalitikus elméletben és gyakorlatban."
A pszichoanalízis és Magyarország találkozása első dátumának hagyomá¬
nyosan Ferenczi Sándor budapesti ideggyógyász és Sigmund Freud 1908-as
megismerkedését tartják. A bécsi találkozó csakugyan meghatározó volt a
tudománytörténet egészére nézve, de tulajdonképpen Stein Fülöp dr. már
1906 végén - zürichi tanulmányútját követően - hírt adott kollégáinak az új
tanokról." A magyar nagyközönség is igen korán érdeklődést mutatott ezek
iránt. Ezt nem csupán a korabeli orvosi lapok cikkeinek alapján állíthat¬
juk, hanem például Kiss József politikai és irodalmi szemléjében, A Hétben
1908-ben megjelent cikkek nyomán is. , Dr. Florestan" — azaz Décsi Imre, a
Schwartzer-féle elmegyógyintézet orvosa - A tudomány jegyében cimü rova¬
tában két részt szentelt a pszichoanalízisnek, igyekezett közérthetően, időn¬
ként analógiák segítségével elmagyarázni annak lényegét, és kiemelte Freud
munkásságának jelentőségét (Décsi 1908a). Lehetséges, hogy a kétrészes cikk
túlságosan jól sikerült, hiszen Dr. Florestannak még ugyanabban az évben
vissza kellett térnie a kérdésre: az olvasók egyrészt irodalmat kértek tőle a
témában - három művet javasolt -, másrészt közölte, hogy mindebből dilet¬
tánsok igen keveset értenek, és nem lehetséges leegyszerűsített változatban
az egész területet megismerni. , )Füzetkex, amely az egész dolgot megmagya¬
rázná, nincsen semmilyen nyelven, nem is lehetséges, amint például a hídépí¬
tésről se képzelhető el olyan füzetke, amelynek az elolvasása után az ember
5 Sigmund Freud levele Karl Abrahamhoz, idézi ERős 2012: 146. Lásd még: MÉSZÁROS 2006.
§ _ Läsd: SZOKOLSZKY 2016.
7 " LENGYEL 2010, 121-122. Az addig leginkább az alkoholbetegekkel, illetve prevencióval foglalkozó
Stein Fülöp zürichi tanulmányútja után, melyről 1906 decemberében tért vissza, előadásokat kez¬
dett tartani a lelki betegségekről a nagyközönségnek is, pl. 1907. január 16-án a Magántisztviselők
Egyesületében. Lásd: Egyleti hírek. Népszava 1907. január 16. 35(14). 10.