érzést, a boldogsághoz vezető utat kínálják (Sathish g Rajamohan, 2012).
A szabályozás értelmében ezeket a reklámblokkokat a televízióban sajátos
címkével szükséges ellátni (pl. 12 éven aluliak számára nem kívánatos tarta¬
lom), illetve elő van írva az is, hogy az alkoholos termékek reklámjai milyen
műsorok, egyéb tartalmak környezetében jelenhetnek meg. Tisztában kell
azonban lennünk azzal, hogy ezek az előírások nem gyakorolnak érdemi be¬
folyást a sérülékeny populáció viselkedésére. Ez jól illusztrálható konkrét pél¬
dákkal. A serdülőkorúak nem állnak fel kötelességtudóan a tévé elől, amikor
a reklámblokk előtt megtudják, hogy számukra nemkívánatos tartalom fog
megjelenni. Sőt a , nemkívánatos" címkével ellátott tartalom vonzereje inkább
megnő. Hasonló a helyzet a nem vényköteles gyógyszerek és egyéb gyógyha¬
tású készítmények népszerűsítése terén is. Ez esetben is egy vonzó életérzés
jelenik meg, amit a reklám népszerűsíteni igyekszik: beveszed a fejfájás elleni
szert, és eltűnik minden nehézség, bekapod a másik tablettát, és máris mehet
minden tovább, nem kell foglalkozni a probléma okával, csak szabaduljunk
gyorsan a fájdalomtól. Ezek az üzenetek különösen veszélyesek, hiszen a kuta¬
tási adatokból kiviláglik, hogy a gyógyszerek visszaélésszerű használata rend¬
kívül előkelő helyet foglal el a pszichoaktív szerhasználati piramisban.
A fentiekben kiragadott két példa közös eleme, hogy rámutat arra, hogy
a viselkedés környezete/kontextusa, az úgynevezett öntudatlan folyamatok
működési módját kihasználva, számos alkalommal az egészséget veszélyeztető
magatartásformák vonzerejét közvetíti a fiatal korosztályok felé. A környezeti
prevenciós megfontolások ezért éppen arra mutatnak rá, hogy a viselkedés
nem (vagy nem feltétlenül) a tudatos választás következtében alakul az adott
módon (Burkhart et al, 2022).
A környezeti/kontextuális prevenció számos formában jelenik meg, és kü¬
lönböző eszközöket használ, így például irányulhat
- a problémaviselkedés fizikai, gazdasági szabályozási kontextusának meg¬
változtatására,
. az egészséget támogató magatartásformák választásának megkönnyíté¬
sére vagy
. a szociális normák, értékek megváltoztatására.
A fentiekben jelzett megoldási módok a problémaviselkedés kontextusának
különböző szintjein (egyéni, társas, társadalmi, intézményi) alkalmazhatóak.
Különösen is fontos ezeket az eszközöket azokban a közegekben igénybe venni,
ahol a problémaviselkedésre ösztökélő ingerek nagy számban vannak jelen.
A megközelítés jól alkalmazható különböző viselkedésformák, így a táplálko¬
zási szokások, a testmozgás, a szociálismédia-használat vagy a pszichoaktív
szerhasználat területén.