Oldal 199 [199]
8. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG " 197
aránya, akik az egészségüket csak megfelelőnek vagy egyenesen rossznak tart¬
ják. Szintén régóta használt indikátora a lelki egészségnek az élettel való elége¬
dettség. Erre a mutatóra sajátos, hullámzó idői mintázat jellemző, azonban
2018 és 2022 között ismét szignifikánsan csökkent az élettel való elégedettség
átlagpontszáma a lányok révén a teljes minta esetében. Hasonlóképpen jelen¬
tős mértékű változás mutatkozik a testi-lelki tünetekről beszámolók arányá¬
ban: a gyakori pszichoszomatikus tünetek előfordulási gyakorisága 15%-kal
emelkedett. Legnagyobb mértékben a gyakori idegességről beszámoló tanulók
aránya nőtt: 2018-ban még csak a diákok harmada számolt be gyakori ideges¬
ségről, mára több mint a fele érzi magát gyakran idegesnek. Több mint 1096 ¬
kal emelkedett a tanulók körében a gyakori kedvetlenség, ingerlékenység és
alvásproblémák aránya. A kifejezetten testi tünetek nem mutatnak ilyen mér¬
tékű változásokat, közülük leginkább a gyakori hátfájás előfordulása növeke¬
dett meg, 990-kal. A korábbi felmérésekben tapasztaltaknak megfelelően to¬
vábbra is jellemző, hogy a fiúk kedvezőbb testi-lelki egészségről számolnak be,
mint a lányok. A nem mellett az évfolyam is befolyásolja a mentálisegész¬
ség-mutatók alakulását, jellemzőbben az idősebb diákok (9-11. évfolyam) szá¬
molnak be több tünetről, alacsonyabb élettel való elégedettségről. Összességé¬
ben a középiskolás lányok számolnak be a legrosszabb mentális egészségről.
A hazai adatok nemzetközi viszonylatban igen kedvezőtlenek. A HBSC-orszá¬
gok átlagánál alacsonyabb az egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya
(különösen a II. osztályosok körében), és magasabb a pszichoszomatikus tü¬
neteket (különösen hasfájás, hátfájás, kedvetlenség, idegesség) gyakran tapasz¬
talók aránya. Mindemellett az élettel való elégedettség a nemzetközi átlag
körül alakul (Inchley et al., 2020).
A jelen adatfelvétel egyik fő törekvése volt, hogy a korábbi mutatókon túl
még pontosabb képet kapjunk a fiatalok lelki egészségéről. Az újonnan használt
indikátorokról természetszerűleg nem állnak rendelkezésre több adatfelvételi
évből származó információk, de tovább árnyalják eddigi tudásunkat, ezért né¬
hány érdekes összefüggést ezek alapján is bemutatunk. A tanulók 61%-a j6 kôz¬
érzetnek örvend, egynegyedük lehangoltnak érzi magát, ugyanakkor közel
hatoduk rossz közérzetről számol be. A nemek és életkori mintázatok nem
meglepők: a lányok és az idősebb fiatalok jólléte alacsonyabb, lányok esetében
magasabbak a depresszív hangulatot jelző skála átlagpontszámai. A tanulók
több mint fele sohasem vagy csak ritkán magányos. A lányok és az idősebb
tanulók között többen vannak, akik sokszor magányosnak érzik magukat.
Az énhatékonyságra vonatkozó kérdéseket elemezve azt találtuk, hogy
a diákok kétharmada úgy érzi, sikerül megoldást találnia a felmerülő problé¬
mákra, és 6096-uknak általában sikerül megvalósítaniuk, amit elterveznek.