Oldal 170 [170]
OCR
168 " ISKOLÁSKORÚ GYERMEKEK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA 2015). A tanulók magányosságérzését mértük fel egy egytételes gyakoriságot felmérő kérdéssel. Bár a magányosság összefügg a kortárstámogatással, a magányosságot érzelemként, a hangulati élet mutatójaként értelmezzük, mely nem feltétlenül a kortársközösség diszfunkciójának jelzője (Cavanaugh & Buehler, 2016). A magányosság serdülőkorban bizonyos fokig adaptív funkciókat szolgál azáltal, hogy ösztönzi a fiatalokat arra, hogy megtalálják a helyüket a társadalmi környezetükben, azonban a krónikus magas és közepesen magas magányosság hosszú távon depressziós tünetekkel mutat kapcsolatot (Ladd & Ettekal, 2013; Qualter et al., 2015; Vanhalst et al., 2018). A jelenlegi adatfelvételben feltérképeztük az énhatékonyságot, amely szerepet játszik az egészséges életmód kialakításában, és tükrözi, hogy az illető rendelkezik-e megfelelő személyes erőforrásokkal a stresszel való megküzdéshez (Schwarzer g Jerusalem, 1992). Az általános énhatékonyság a testi és lelki jóllét fontos előrejelzője (Parto, 2011), mely összefügg a serdülők érzelmi egészségével. Az énhatékonyság magas szintje alacsonyabb depresszióval és szorongással, ugyanakkor magasabb élettel való elégedettséggel és adaptívabb megküzdési módokkal járt együtt (Huebner, 2004; Danielsen et al.,2009; Tahmassian & Moghadam, 2011). A Cohen Eszlelt Stressz kérdőív (PSS) az egyik legszélesebb körben használt módszer iskoláskorúak észlelt stressz-szintjének meghatározására. Bár a stressz kis mennyiségben, optimális időközökben adaptív, mert a teljesítményt fokozza (Selye, 1964), a serdülőkori szenzitív időszakban átélt krónikus stressznek hosszú távú negatív következményei lehetnek az iskolai teljesítmény és társas fejlődés szempontjából (Kaplan et al., 2005; Middlebrooks & Audage, 2008). A tételek azt mérik, hogyan észlelik a fiatalok a mindennapok kihívásait a kiszámíthatóság és kontrollálhatóság szempontjából, és hogyan küzdenek meg a stresszel. Ha az egyén úgy értékeli, hogy az élet követelményeivel kompatibilisek a megküzdési készségei, akkor megfelelően tud teljesíteni, és képes a fejlődésre (World Health Organization, 2001). A hazai HBSC-adatfelvételeknek évtizedek óta része a serdülőkori depresszív hangulat mérése, mely az egyik legerősebb előrejelzője a felnőttkori, kezelést igénylő klinikai depressziós epizódoknak (Johnson et al., 2018). A CES-D kérdőív 6 tételes, rövidített formája egy egydimenziós, a depresszív hangulat mérésére széles körben alkalmazott eszköz, mely más hazai serdülővizsgálatok kérdései között is szerepel (Elekes et al., 2020). A testi és lelki egészségtől elválaszthatatlan tényező a krónikus betegség(ek) és egészségi problémák fennállása (Berghs et al., 2016), az ezzel kapcsolatos korlátozások, például betegség miatti gyógyszerszedés, diéta, felmentések. A krónikus állapotok és az életmód komplex módon függenek össze egymással. Az egészségkárosító magatartások vezethetnek krónikus betegségekhez, ugyanakkor a krónikus betegségek kezelésében jelentős szerepe lehet
