Oldal 170 [170]
168 " ISKOLÁSKORÚ GYERMEKEK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA
2015). A tanulók magányosságérzését mértük fel egy egytételes gyakoriságot
felmérő kérdéssel. Bár a magányosság összefügg a kortárstámogatással, a magá¬
nyosságot érzelemként, a hangulati élet mutatójaként értelmezzük, mely nem
feltétlenül a kortársközösség diszfunkciójának jelzője (Cavanaugh & Buehler,
2016). A magányosság serdülőkorban bizonyos fokig adaptív funkciókat szolgál
azáltal, hogy ösztönzi a fiatalokat arra, hogy megtalálják a helyüket a társadalmi
környezetükben, azonban a krónikus magas és közepesen magas magányosság
hosszú távon depressziós tünetekkel mutat kapcsolatot (Ladd & Ettekal, 2013;
Qualter et al., 2015; Vanhalst et al., 2018). A jelenlegi adatfelvételben feltérké¬
peztük az énhatékonyságot, amely szerepet játszik az egészséges életmód ki¬
alakításában, és tükrözi, hogy az illető rendelkezik-e megfelelő személyes erő¬
forrásokkal a stresszel való megküzdéshez (Schwarzer g Jerusalem, 1992).
Az általános énhatékonyság a testi és lelki jóllét fontos előrejelzője (Parto, 2011),
mely összefügg a serdülők érzelmi egészségével. Az énhatékonyság magas szintje
alacsonyabb depresszióval és szorongással, ugyanakkor magasabb élettel való
elégedettséggel és adaptívabb megküzdési módokkal járt együtt (Huebner, 2004;
Danielsen et al.,2009; Tahmassian & Moghadam, 2011). A Cohen Eszlelt Stressz
kérdőív (PSS) az egyik legszélesebb körben használt módszer iskoláskorúak ész¬
lelt stressz-szintjének meghatározására. Bár a stressz kis mennyiségben, optimá¬
lis időközökben adaptív, mert a teljesítményt fokozza (Selye, 1964), a serdü¬
lőkori szenzitív időszakban átélt krónikus stressznek hosszú távú negatív
következményei lehetnek az iskolai teljesítmény és társas fejlődés szempontjából
(Kaplan et al., 2005; Middlebrooks & Audage, 2008). A tételek azt mérik, ho¬
gyan észlelik a fiatalok a mindennapok kihívásait a kiszámíthatóság és kontrol¬
lálhatóság szempontjából, és hogyan küzdenek meg a stresszel. Ha az egyén úgy
értékeli, hogy az élet követelményeivel kompatibilisek a megküzdési készségei,
akkor megfelelően tud teljesíteni, és képes a fejlődésre (World Health Organiza¬
tion, 2001). A hazai HBSC-adatfelvételeknek évtizedek óta része a serdülőkori
depresszív hangulat mérése, mely az egyik legerősebb előrejelzője a felnőttkori,
kezelést igénylő klinikai depressziós epizódoknak (Johnson et al., 2018).
A CES-D kérdőív 6 tételes, rövidített formája egy egydimenziós, a depresszív
hangulat mérésére széles körben alkalmazott eszköz, mely más hazai serdülő¬
vizsgálatok kérdései között is szerepel (Elekes et al., 2020).
A testi és lelki egészségtől elválaszthatatlan tényező a krónikus beteg¬
ség(ek) és egészségi problémák fennállása (Berghs et al., 2016), az ezzel kapcso¬
latos korlátozások, például betegség miatti gyógyszerszedés, diéta, felmenté¬
sek. A krónikus állapotok és az életmód komplex módon függenek össze
egymással. Az egészségkárosító magatartások vezethetnek krónikus betegsé¬
gekhez, ugyanakkor a krónikus betegségek kezelésében jelentős szerepe lehet