Oldal 169 [169]
OCR
8. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG " 167 . A COVID-19-járvány hatásait tekintve a kedvezőtlen hatások minden területen nagyobb arányúak, mint a kedvező hatások, ugyanakkor a legtöbb tanuló a járvány hatásait semlegesnek minősítette (33—5990). BEVEZETÉS Ebben a fejezetben a testi és lelki egészség különböző aspektusait mutatjuk be. Ezek között olykor nem is könnyű határozott különbséget tenni, gondoljunk csak a pszichoszomatikus tünetek gyakori előfordulására fiatalkorban. Pubertáskorban az intenzív testi változások következtében a fiatalok figyelme fokozottabban fordul saját testük felé. A gyors testi változásokat önmagában sem könnyű elfogadni, de ezt a feladatot megnehezíti a serdülőkorban szintén jellemző idegrendszeri és hormonális változások okozta hangulati labilitás (Bailen et al., 2018). Kamaszkorban a kortársakhoz kapcsolódás jelentősége megnő, és gyakran az első intim kapcsolatok is ekkor jönnek létre. A kortársakhoz való viszonyulást, a velük való együttlét megélését jelentősen befolyásolja a formálódó énkép, melyben kiemelt szerepe van a külső megjelenésnek. Számos kutatás rámutatott, hogy a saját testtel való elégedetlenség a kamaszok jelentős részét érinti (Kantanista et al., 2015; Kenny et al., 2017; Németh, 2019). A testtömeg érzékelése különösen fontos e tekintetben (Ouick et al., 2014); a fiatalok igen fogékonyak a média által is erősen közvetített testideálra (a nők karcsúak, a férfiak izmosak). Az ettől való eltérés sok esetben szorongást kelt bennük (Vannucci & Ohannessian, 2018). Ez kedvezőtlen mentális és viselkedéses következményekkel járhat, ideértve a depressziót, testképzavart, túlzott súlykontrollt, evészavarokat ( Voelker et al., 2015; Ramos et al, 2019; Hanrogers al., 2023). Az egészségtelen testtömegkontroll mellett azonban még nagyobb probléma a túlsúlyosság és elhízás, mely ebben a korosztályban is aggasztó mértékben jelentkezik (World Health Organization, 2017). A súlyfeleslegnek számos kedvezőtlen egészségügyi következménye lehet kamasz- és felnőttkorban, többek között szív-érrendszeri problémák, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, mentális problémák (Bentham et al., 2017). A kutatásban régóta használt önminősített egészség, az élettel való elégedettség, a testi-lelki panaszok gyakorisága nemcsak önmagukban beszédes mutatók, hanem számos egészségvédő és rizikómagatartás előfordulásával is kapcsolatot mutatnak (Moor et al., 2014). A lelki egészségről való képet az újonnan alkalmazott mérőeszközök árnyalhatják. A WHO Jóllét Index a jóllét pozitív vonatkozásainak feltérképezésére szolgál, ennek alacsony értéke sokszor a depresszió előrejelzője (Topp et al.,
