Page 169 [169]
8. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG " 167
. A COVID-19-járvány hatásait tekintve a kedvezőtlen hatások minden
területen nagyobb arányúak, mint a kedvező hatások, ugyanakkor a leg¬
több tanuló a járvány hatásait semlegesnek minősítette (33—5990).
BEVEZETÉS
Ebben a fejezetben a testi és lelki egészség különböző aspektusait mutatjuk be.
Ezek között olykor nem is könnyű határozott különbséget tenni, gondoljunk
csak a pszichoszomatikus tünetek gyakori előfordulására fiatalkorban.
Pubertáskorban az intenzív testi változások következtében a fiatalok fi¬
gyelme fokozottabban fordul saját testük felé. A gyors testi változásokat ön¬
magában sem könnyű elfogadni, de ezt a feladatot megnehezíti a serdülőkor¬
ban szintén jellemző idegrendszeri és hormonális változások okozta hangulati
labilitás (Bailen et al., 2018).
Kamaszkorban a kortársakhoz kapcsolódás jelentősége megnő, és gyakran
az első intim kapcsolatok is ekkor jönnek létre. A kortársakhoz való viszonyu¬
lást, a velük való együttlét megélését jelentősen befolyásolja a formálódó énkép,
melyben kiemelt szerepe van a külső megjelenésnek. Számos kutatás rámutatott,
hogy a saját testtel való elégedetlenség a kamaszok jelentős részét érinti (Kanta¬
nista et al., 2015; Kenny et al., 2017; Németh, 2019). A testtömeg érzékelése
különösen fontos e tekintetben (Ouick et al., 2014); a fiatalok igen fogékonyak
a média által is erősen közvetített testideálra (a nők karcsúak, a férfiak izmosak).
Az ettől való eltérés sok esetben szorongást kelt bennük (Vannucci & Ohannes¬
sian, 2018). Ez kedvezőtlen mentális és viselkedéses következményekkel járhat,
ideértve a depressziót, testképzavart, túlzott súlykontrollt, evészavarokat ( Voel¬
ker et al., 2015; Ramos et al, 2019; Hanrogers al., 2023).
Az egészségtelen testtömegkontroll mellett azonban még nagyobb probléma
a túlsúlyosság és elhízás, mely ebben a korosztályban is aggasztó mértékben
jelentkezik (World Health Organization, 2017). A súlyfeleslegnek számos ked¬
vezőtlen egészségügyi következménye lehet kamasz- és felnőttkorban, többek
között szív-érrendszeri problémák, inzulinrezisztencia, cukorbetegség, mentá¬
lis problémák (Bentham et al., 2017). A kutatásban régóta használt önminősí¬
tett egészség, az élettel való elégedettség, a testi-lelki panaszok gyakorisága
nemcsak önmagukban beszédes mutatók, hanem számos egészségvédő és ri¬
zikómagatartás előfordulásával is kapcsolatot mutatnak (Moor et al., 2014).
A lelki egészségről való képet az újonnan alkalmazott mérőeszközök árnyal¬
hatják. A WHO Jóllét Index a jóllét pozitív vonatkozásainak feltérképezésére
szolgál, ennek alacsony értéke sokszor a depresszió előrejelzője (Topp et al.,