Page 123 [123]
OCR
6. EGÉSZSÉGTÁMOGATÓ MAGATARTÁSOK " 121 előbbi, a lányok az utóbbi tevékenységeket részesítik előnyben. Életkor tekintetében a 7. és 9. osztályosok a legintenzívebb használók. Mindezek mellett kb. minden hatodik kamasz szán legalább négy órát naponta tévé, DVD, internetes videók nézésére, és majdnem minden tizedik ugyanennyi időt fordít információkeresésre a világhálón. Összességében tehát megállapítható, hogy a fiatalok igen jelentős hányada nagyon sok időt tölt képernyők előtt nap mint nap. Ennek kedvezőtlen egészségi hatásait már számos kutatás igazolja (Id. Stiglic g Viner, 2019). Hétköznapokon a magyar diákok átlagosan 22:30 után fekszenek le, ám már 6:15 előtt felébrednek, ami azt eredményezi, hogy kb. 7,5 órát alszanak naponta. Tekintve, hogy az ajánlott alvásidő 12 éves korig legalább kilenc óra, 17 éves korig pedig legalább nyolc óra naponta (Paruthi et al., 2016), kijelenthető, hogy a fiatalok messze nem alszanak eleget. A 11-12 évesek kb. fél órával, míg a 17-18 évesek közel egy órával alszanak kevesebbet a minimálisan ajánlottnál. A krónikus kialvatlanságnak komoly egészségügyi következményei vannak: többek között növekszik a hangulati zavarok és depresszió, a szorongásos problémák kialakulásának kockázata, összefügg a túlsúllyal és a gyakoribb rizikómagatartásokkal, valamint az iskolai teljesítmény romlásához is vezethet (Kelly et al., 2016; Owens et al., 2017; Roberts és Duong, 2017). A tanítási napokon jellemző lefekvési időpont és alvásidő a négy évvel korábban tapasztalthoz képest jelentős romlást mutat (Németh, 2019). Az egyértelműen elégtelen alvásmennyiséget a fiatalok hétvégén valamelyest kompenzálják. Ezeken a napokon átlagosan több mint egy órával alszanak többet. Emellett azonban az is jellemző, hogy eltolódik az alvási periódus: még a hétköznapinál is később fekszenek le, és jóval később ébrednek, mint iskolai napokon. A lányok hét közben, a fiúk hét végén alszanak valamivel kevesebbet, így összességében nincs markáns különbség közöttük. A fiatalabbak hétvégén is többet alszanak, de kisebb az eltérés az idősebbektől, mint hétköznapokon. A hétvégi alvásmennyiség már megfelel az ajánlott mennyiségnek. Az iskola kezdetének időpontja a nagy többség szamara 7:45-8:00 óra közé esik, ami természetesen megszabja, hogy a diákoknak mikor kell felkelniük hétköznapokon, és ez vélhetőleg befolyásolja az alvásmennyiségüket is. A nemi és életkori különbségek nagy valószínűséggel nem a fejlődési és veleszületett nemi sajátosságokból, hanem részben a minta eloszlásából véletlenszerűen, részben külső körülményekből - az iskolák szabályaiból - adódtak (Gariepy et al., 2020). Serdülőkorban komoly fiziológiai változás a biológiai óra módosulása, vagyis az elalvási és az ébredési időpontok későbbre tolódása (Randler et al., 2017). Ezt a korai iszolakezdés nem támogatja, így ez is hozzájárul ahhoz, hogy a kamaszok jelentős hányada alváshiánnyal küszködik.
