Page 92 [92]
90 = ISKOLASKORU GYERMEKEK EGESZSEGMAGATARTASA
(Krogh, 2022). Úgy tűnik, hogy a már meglévő vagy új barátokkal történő
aktív kapcsolattartás kedvezően befolyásolja a fiatalok jóllétét, míg a közösségi
oldalak véget nem érő, céltalan, passzív görgetése rosszabb hangulathoz vezet¬
het. A társas összehasonlítás irigység, féltékenység és kisebbrendűség érzéseit
hívhatja elő (Appel et al., 2016). Az online kortärskommunikäciö elösegiti
a valahová tartozás érzését, lehetőséget teremt az intenzívebb önfeltäräsra, Er¬
zelemmegosztásra (Davis, 2012). Az eredményeink is arra mutatnak rá, hogy
a tanulók jelentős része (négyötöde) a közeli barátaival tart fenn intenzív
online kapcsolatot. Ugyanakkor a magyar iskolásokra nem jellemző nagy
arányban az intenzív médiahasználat. Nemzetközi viszonylatban a 15 évesek
körében átlagosan 4196 az intenzív használók aránya, nálunk ez ebben az élet¬
korban csak a diákok 3190-ára igaz (Inchley et al., 2020). Hasonlóképpen
a hazai fiatalok körében a nemzetközi átlag alatt van az online kommunikációt
(a személyessel szemben) preferálók aránya.
A kortárskapcsolatok pozitív aspektusaival szemben a kortársbántalmazás¬
nak számos kedvezőtlen hatása van a fiatalok jóllétére. A tanulók legnagyobb
része - tízből hét - azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem bántalmazták az isko¬
lában, mintegy tizedüket azonban rendszeresen (legalább havonta 2-3-szor)
bántják iskolatársai. Bäntalmazäst rendszeresen a diakok 6%-a követ el, ugyan¬
akkor ezen a területen a beszámolási hajlandóság feltételezhetően alacsonyabb
a valós értéknél. Az iskolai bántalmazás elkövetői gyakrabban fiúk és a fiatalabb
korcsoportokba tartozók. Bár a 9. és 11. osztályosok kevesebb bántalmazásról
számoltak be, ugyanakkor ezekben a korcsoportokban valószínűbb, hogy már
kialakultak a krónikus áldozat-bántalmazó szerepek (Menesini et al., 2009).
A kortársbántalmazás tekintetében nem mehetünk el szó nélkül a rendszeresen
bántalmazottak arányának egyértelműen emelkedő tendenciája mellett: a leg¬
alább havonta 2-3 alkalommal bántalmazottak aránya a 2002-ben mért 596-ról
2022-ben 1096 fölé emelkedett. Ezzel párhuzamosan, nemzetközi viszonylatban
a 11 évesek között előforduló bántalmazás tekintetében már átlag feletti hazánk
érintettsége. A bántalmazási esetek számának növekedéséhez hozzájárulhat,
hogy ha elvétve is, de működnek prevenciós programok, kezdeményezések,
amelyek segítik a kortársbántalmazás felismerését, ösztönzik a segítségkérést,
és ezáltal kevesebb eset marad rejtve az iskolai közösségekben (Jármi, 2019).
Az iskolai agresszió tekintetében örvendetes fejlemény, hogy a verekedésben
rendszeresen részt vevők aránya is csökkent.
Az internetes bántalmazás jelensége számos hasonlóságot mutat az isko¬
lában, személyes helyzetben történő bántalmazással. Az online bántalmazás
megfelelő értelmezése, megelőzése, kezelése azonban elképzelhetetlen az in¬
ternetbiztonság, az adatvédelem és a digitális kompetenciák alapvető fogal¬