Oldal 69 [69]
4. A SZOCIALIZÁCIÓ SZÍNTEREI = 67
támogató iskolai környezet több kockázatot jelenthet, például a szerfogyasztás
kialakulása szempontjából (pl. Vogel et al., 2015; Rossen et al., 2016). Az ala¬
csonyabb iskolai elégedettség összefüggést mutat a növekvő pszichoszomatikus
tünetekkel is (pl. Joyce g Early, 2014). A négy évvel ezelőtti nemzetközi
HBSC-adatok szerint az országok harmadában a tanulók kevéssé elégedettek
az iskolájukkal, és egyre kevesebben vannak, akik nagyon szeretik az iskoláju¬
kat (Inchley et al., 2020). Az elmúlt húsz évben az iskolai attitűd hazánkban
javuló tendenciát mutat. Az iskolát a magyar tanulók nagy többsége valameny¬
nyire szereti, fokozatosan csökken az iskolát nem szeretők aránya. Ez a változás
inkább a fiúkhoz köthető; a húsz év során a lányok körében viszonylag stabil
maradt az iskolához negatívan viszonyulók aránya. Többféle módszer segítheti
a tanulók számára pozitívabb oktatási, tanulási és társas élmény elérését. Egyes
iskolák kisebb létszámmal, felnőtt mentorálással, különórákkal próbálják nö¬
velni a személyesség érzését. Utóbbiban segíthet az is, ha a tanulók hosszú ideig
ugyanazokkal a tanárokkal vannak, így természetes módon ki tudnak alakítani
szoros kapcsolatot (McClure et al., 2010). Ezek az intézkedések hozzájárulhat¬
nak az iskolai kötődéshez, növelik a motivációt, csökkentik az esélyét, hogy
bizonyos tanulók , elvesszenek" a rendszerben, és kisebbségi csoportokra is jó
hatással lehetnek (McClure et al., 2010). A digitális oktatásban a felületek hasz¬
nálhatósága, a tanár elérhetősége és proaktív, valós idejű jelenléte pozitívan
befolyásolja a tanulók iskolához való kötődését (Hehir et al., 2021). A resztora¬
tív fegyelmezés, a bizalmi kapcsolatok és az igazságosság szintén támogatja az
iskolai kötődést az osztályteremben (Wilkins et al., 2023).
Az iskolai feladatok okozta nyomás összefüggést mutat olyan panaszokkal,
mint fejfájás, hasfájás, hátfájás, szédülés, valamint szomorúság, idegesség, fe¬
szültség (Ottova et al., 2012), ezért nemcsak a fizikális, hanem a mentális
egészség támogatása érdekében is fontos az iskolai feladatok keltette nyomás
feltérképezése. Az eredmények alapján a tanulók kétharmada jól megbirkózik
az iskolai feladatokkal, azonban mintegy tizedük számára nagyon nyomasz¬
tóak az iskolai elvárások. Ez az arány magasabb, mint négy évvel ezelőtt
(Várnai, 2019).
A magas tanári és osztálytársi támogatás pozitív egészségi kimenetekhez
kapcsolódik, például jobb mentális egészséghez (Garcia-Moya et al., 2015), ala¬
csonyabb szerfogyasztáshoz (McCarty et al., 2012; Perra et al., 2012) és keve¬
sebb szubjektív egészségi panaszhoz (Torsheim gk Wold, 2001). A tanulók által
észlelt tanári támogatás mértéke azonban az elmúlt három adatfelvétel alapján
hazánkban folyamatosan csökken, mindössze a tanulók harmada számol be
magas szintű támogatásról. Ugyanígy az észlelt osztálytársi támogatás is rom¬
lik. Csupán a diakok 40%-a érzi a magas fokú társas támogatás jelenlétét az