Page 33 [33]
OCR
2. A KUTATÁS MÓDSZERTANA 31 nemi és évfolyamos bontást alkalmaztunk, ott évfolyamon belül a nemek közötti szignifikáns különbséget jelöltük. Amennyiben " nem szerepel, ez azt jelenti, hogy a fiúk és lányok vagy az adott változó szerint kialakított csoportok értékei statisztikai értelemben nem különböznek. Az időbeli trendeket ábrázoló diagramokon a " jelölés arra utal, hogy két egymást követő felmérés eredményében szignifikáns változás történt. Az eredmények közlésénél, amikor , különbségekről; , eltérésekről" írunk, mindig statisztikai értelemben szignifikáns különbségekre utalunk (a választott szignifikanciaszint egységesen p — 0,01). A statisztikai próbák számszerű eredményeinek közlésétől a gördülékenyebb olvashatóság kedvéért és terjedelmi okok miatt eltekintünk. Az oszlopdiagramokon, átlagok esetében, a szórásértékeket arányos hosszúságú, függőleges vonalakkal (hibasávokkal) jelöljük. Az évfolyamok közti különbségek kétféle hatásból adódnak össze. Az életkor hatása az idősödéssel együtt járó folyamatokat tükrözi, a kohorszhatás viszont az egy időszakban (évben, évcsoportokban) születettek közös jellemzője, amely a korosodástól független. E két hatás szétválasztására keresztmetszeti vizsgálatban nincs lehetőség. Amennyiben jelen kutatás kapcsán kifejezetten életkori hatásokról beszélünk, akkor a szakirodalomban leírt modellekre és longitudinális elemzésekre támaszkodunk. Másrészt, ha az olvashatóság kedvéért nem is mindig hangsúlyozzuk (például , a korral az adott jellemző előfordulása nő/csökken" kifejezést használjuk), az évfolyamok közti különbségek alatt e két hatás együttesét értjük. A kereszttáblákban és grafikonokon feltüntetett százalékok összege néhol a 100-tól kissé eltér, ez a kerekítési módszerek következménye. A jelenlegi eredményeket korábbi felmérések adataival összehasonlító trend-diagramokon az egyes értékeket folytonos vonallal kötöttük össze a tendenciák szemléltetése érdekében, azonban ez nem folyamatos változást jelent; mivel adatfelvételeink keresztmetszeti jellegűek, ezek mintái függetlenek egymástól. Diagramokon a 2002-től elérhető eredményeket ábrázoltuk, ha legalább három egymást követő évben rendelkezésre álltak az adatok. A fejezetek elején rövid bevezető szerepel, amely a vizsgált téma relevanciáját mutatja be. Az adott téma bővebb elméleti hátterét és az ezzel kapcsolatos legfontosabb szakirodalmi eredményeket, illetve az ide vonatkozó korábbi hazai kutatásokat részletesebben előző felméréseink kutatási jelentésében találhatja meg az érdeklődő olvasó (pl. Németh g Költő, 2011, 2016; Németh és Várnai, 2019). Az eredmények leírását rövid összefoglalás követi, mely tartalmazza a legfrissebb releváns adatokkal való összevetést. A szakirodalmi hivatkozások listáját az egyes fejezetek végén, az Amerikai Pszichológiai Társaság hivatkozási rendjét (American Psychological Association, 2020) követve közöljük.
