Seite 33 [33]
2. A KUTATÁS MÓDSZERTANA 31
nemi és évfolyamos bontást alkalmaztunk, ott évfolyamon belül a nemek kö¬
zötti szignifikáns különbséget jelöltük. Amennyiben " nem szerepel, ez azt
jelenti, hogy a fiúk és lányok vagy az adott változó szerint kialakított csopor¬
tok értékei statisztikai értelemben nem különböznek. Az időbeli trendeket
ábrázoló diagramokon a " jelölés arra utal, hogy két egymást követő felmérés
eredményében szignifikáns változás történt.
Az eredmények közlésénél, amikor , különbségekről; , eltérésekről" írunk,
mindig statisztikai értelemben szignifikáns különbségekre utalunk (a választott
szignifikanciaszint egységesen p — 0,01). A statisztikai próbák számszerű ered¬
ményeinek közlésétől a gördülékenyebb olvashatóság kedvéért és terjedelmi
okok miatt eltekintünk. Az oszlopdiagramokon, átlagok esetében, a szórás¬
értékeket arányos hosszúságú, függőleges vonalakkal (hibasávokkal) jelöljük.
Az évfolyamok közti különbségek kétféle hatásból adódnak össze. Az életkor
hatása az idősödéssel együtt járó folyamatokat tükrözi, a kohorszhatás viszont az
egy időszakban (évben, évcsoportokban) születettek közös jellemzője, amely
a korosodástól független. E két hatás szétválasztására keresztmetszeti vizsgálat¬
ban nincs lehetőség. Amennyiben jelen kutatás kapcsán kifejezetten életkori ha¬
tásokról beszélünk, akkor a szakirodalomban leírt modellekre és longitudinális
elemzésekre támaszkodunk. Másrészt, ha az olvashatóság kedvéért nem is min¬
dig hangsúlyozzuk (például , a korral az adott jellemző előfordulása nő/csökken"
kifejezést használjuk), az évfolyamok közti különbségek alatt e két hatás együtte¬
sét értjük. A kereszttáblákban és grafikonokon feltüntetett százalékok összege
néhol a 100-tól kissé eltér, ez a kerekítési módszerek következménye.
A jelenlegi eredményeket korábbi felmérések adataival összehasonlító
trend-diagramokon az egyes értékeket folytonos vonallal kötöttük össze a ten¬
denciák szemléltetése érdekében, azonban ez nem folyamatos változást jelent;
mivel adatfelvételeink keresztmetszeti jellegűek, ezek mintái függetlenek egy¬
mástól. Diagramokon a 2002-től elérhető eredményeket ábrázoltuk, ha leg¬
alább három egymást követő évben rendelkezésre álltak az adatok.
A fejezetek elején rövid bevezető szerepel, amely a vizsgált téma relevan¬
ciáját mutatja be. Az adott téma bővebb elméleti hátterét és az ezzel kapcsola¬
tos legfontosabb szakirodalmi eredményeket, illetve az ide vonatkozó korábbi
hazai kutatásokat részletesebben előző felméréseink kutatási jelentésében ta¬
lálhatja meg az érdeklődő olvasó (pl. Németh g Költő, 2011, 2016; Németh és
Várnai, 2019). Az eredmények leírását rövid összefoglalás követi, mely tartal¬
mazza a legfrissebb releváns adatokkal való összevetést.
A szakirodalmi hivatkozások listáját az egyes fejezetek végén, az Amerikai
Pszichológiai Társaság hivatkozási rendjét (American Psychological Associa¬
tion, 2020) követve közöljük.