Page 22 [22]
20 = ISKOLASKORU GYERMEKEK EGESZSEGMAGATARTASA
közi tevékenységek, együttműködések nagyobb figyelmet fordítsanak a gyer¬
mekek egészségének és jóllétének szempontjaira, hiszen enélkül aligha lehet¬
nek sikeresek a törekvések.
ISKOLÁSKORÚ GYERMEKEK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA
- HEALTH BEHAVIOUR IS SCHOOL-AGED CHILDREN (HBSC) STUDY
A fent említett kezdeményezés megvalósításához nagymértékben hozzájárul¬
hat a nemzetközi HBSC-kutatás, melynek fókusza a serdülők egészségére és
jóllétére irányul. A kutatás célkitűzéseinek megfogalmazásában az egészség és
a jóllét legtágabb értelmükben szerepelnek, azaz magukban foglalják a fizikai,
mentális, szellemi és társas jóllétet, amelyek az egészséget a mindennapi élet
erőforrásává teszik. A HBSC-kutatás koncepciójában további lényeges elem,
hogy egyaránt fontosnak tartja az egészség és a jóllét pozitív aspektusainak,
valamint a jövőbeni egészségi problémák kockázati tényezőinek vizsgálatát.
Sok viselkedés, amely a fiatalok életmódjának része, rövid vagy hosszú
távon, közvetlenül vagy közvetve, hatással lehet egészségükre, ezért a HBSC¬
kutatás a magatartási mutatók széles skáláját vizsgálja. Bizonyos viselkedésfor¬
mák, mint például a kockázati magatartás, jellemzően serdülőkorban kezdőd¬
nek, mely esetében különbséget kell tennünk a normatív kísérletezés és a prob¬
lémás minták között. Hasonlóképpen, a mentális zavarok fele 14 éves kor előtt
kezdődik, és becslések szerint világszerte minden ötödik serdülőt érintenek
mentális egészségügyi problémák (Kieling et al., 2011). Más viselkedési min¬
ták, például az étkezési szokások már korábban kialakulnak, ezek azonban
ebben az életkorban még nagyon képlékenyek, és a serdülőkori években egész¬
ségi szempontból akár kedvező, de akár kedvezőtlen irányokba (pl. a kamasz¬
kori fokozódó autonómia következtében) is változhatnak.
A HBSC-kutatás az 1980-as évek eleji megalakulása óta inkább társadalmi,
mint orvosbiológiai szemléletű, azaz a gyermekek és serdülők egészségét és
egészségmagatartását meghatározó társadalmi és környezeti tényezők vizsgá¬
latára is nagy hangsúlyt fektet (Currie et al., 2009). Egyik legfontosabb célja,
hogy összefüggéseiben, valamint térben (nemzetköziség) és időben (folyama¬
tosság - trendek követése) vizsgálja a fiatalok egészségét és egészségmagatar¬
tását. Rendkívül fontosnak tartja az ezeket befolyásoló egyéni, fizikai, társas
és társadalmi környezeti tényezők megértését, mivel másik alapvető cél¬
kitűzése, hogy a döntéshozók és szakemberek számára támpontot adjon, javas¬
latokat dolgozzon ki az egészségfejlesztési stratégiák és tevékenységek kialakí¬
tásához, fejlesztéséhez és megvalósításához.