Seite 301 [301]
OCR
a Kúria megtiltotta, hogy igét hirdessen, amit hónapokon át be is tartott, ám egy látomásra hivatkozva újra megkezdte lángoló kritikákat tartalmazó szónoklatait a Dómban. Ekkor kiátkozták, a pápai csapatok ostrommal vették be a San Marcokolostort, Savonarolát pedig társaival együtt 1498-ban máglyán megégették. Vagy: ,a szerencse forgandóságában olyan jól egyensúlyozott". Itt Lorenzo diplomáciai zsenialitására céloz Poliziano. Valóban, Lorenzo a Firenzei Köztársaságot ért legtöbb konfliktust katonai erő bevetése nélkül, pusztán tárgyalásokkal vagy egyéb békés eszközökkel oldotta meg. Piero de" Medici, gúnynevén: Piero il Fatuo (1472-1503), azaz Piero, a tökéletlen (vagy szerencsétlen), lásd fentebb. Giovanni de" Medici (1475—1521), a későbbi X. Leó pápa, tizennégy esztendősen kapta meg a bíborosi kinevezést VIII. Ince pápától, amit azonban a pápa igyekezett titokban tartani, Lorenzo viszont tudomására adta barátainak és ismerőseinek, így aztán hamar köztudomásúvá vált a hír. Azaz a pápai állam. Giuliano (1479-1516) ekkor 13 éves volt. Cosimo de’ Medici (1389-1464). Nonis Aprilibus — az oxfordi kétnyelvű kiadásban az angol fordításban hibásan: ,On April 13”. Poliziano: Lezters, 247. Hora ferme diei tertia — azaz napfelkelte után úgy a harmadik órában, ez áprilisban kb. kilenc órára esik. A mechanikus órák feltalálása előtt a nappali világosságban töltött időszakot osztották fel 12 órára, ezért pl. a téli órák rövidebben voltak a nyáriaknál. Április első fele azonban közelebb esik a tavaszi napéjegyenlőséghez (március 21-hez), ekkor a nap Itáliában 12 6 és 44 6 között kel fel. A Mediciek címerében szereplő labdacsokra utal, amelyeket kétféleképpen magyaráznak: vagy az orvosságokat szimbolizálják, a család nevének (, orvosok") megfelelően, vagy — ez a valószínűbb — a pénzérméket, az első jelentős ős, Giovanni di Bicci (1360-1429), a Medici-bank alapítója tevékenységének megfelelően. Cosimo idején, az Albizzi-összeesküvés ellen az utcára vonuló firenzei polgárok , Palle, palle! (LLabdák, labdák!) kiáltásokkal követelték az elűzött Cosimo visszahívását a városba. Az efféle rendkívüli időjárási jelenségeket az ókori görögök és rómaiak csodajelekként, isteni figyelmeztetésként értelmezték, pl. Plutarchos is számos ilyen előjelet ír le a Párhuzamos életrajzokban. A Careggiben levő villájában. A Mediciek sírjai a firenzei San Lorenzo bazilika régi és új sekrestyéjében (Sagrestia Vecchia, Sagrestia Nuova), a Medici-kápolnában (Cappelle medicee) talalhatoak. Firenze címerállata az oroszlán volt, ezért a két állat összecsapását a Medici-vezetés híján a városban kitörő anarchia lehetőségeként is értelmezhették. Az oroszlánok ketrece egyébként a Palazzo Vecchio mögötti utcában volt, amely ma is a Via dei Leoni nevet viseli. Pierleone Leoni vagy Pierleone da Spoleto (Spoleto, 1445 — Firenze, 1492. äprilis 9.), orvos, filozófus, asztrológus. Valószínűleg Rómában tanult, filozófiából és orvoslásból doktorált, majd meghívást kapott a padovai egyetemre, ahol élete végéig orvoslást tanított. Lorenzo katedrát adott neki az általa újjászervezett pisai egyetemen 299
