Platén: Phaidros, 231d.
Tristano Calco nemesi származására és jelentős pozíciójára utal, lásd fentebb, a 21.
levél jegyzeteit.
Pomponio Leto, lasd I, 15-18. Az itt említett hosszú dicsérő levélről Poliziano is
szót ejt az I, 16-ban, sőt Leto is a rá adott válaszlevélben (I, 17), e gyűjteményben
azonban nem szerepel. Mivel az 1488. március 17-i keltezésű levélben (I, 15) Leto
még tervként beszél Poliziano dicséretéről, Poliziano pedig 1488. április 28-i dá¬
tummal már azt írja (I, 16), hogy olvasta, e méltató levél e két időpont közé tehető.
Bernardo Ricci, messinai származású szónok és költő.
Pomponio Leto is hasonló eszmefuttatással él az I. könyv 17. levelében, amely a
következő bekezdés szikraelméletére is rímel: , Van nálam néhány igen régi felirat,
amelyeket ha meglátsz, teljesen elámulsz. Ezeket jóllehet a minap fedezték fel és
ásták ki, már szerepelnek megfigyeléseid között. Ebből is rá kell jönnöm, hogy van
benned valami isteni, úgyhogy lelked szikrája valóban az égből származik."
A lócitromok kiáltanak fel így egy Aisópos meséihez utólag hozzáadott történetben,
melyet a modern kiadások már kirekesztettek. Poggio Bracciolini hasonló történe¬
teket közöl Facetiae című művében.
Antiguari itt a római nagy diadalmenet szekerén a győztes hadvezér mögött álló
közszolga szerepét veszi fel, aki a consul vagy dictator fülébe azt súgta, miközben a
diadal koszorúját a feje fölé tartotta: , Ne feledd el, hogy halandó vagy lés nemisten]!
— Memento te mortalem esse.
Valószínűleg éppen ezek a levelek képezik az alapját a jelen kötetnek is.
Utalás az Apollón delphoi templomában kifüggesztett mondásra: , Ismerd meg
önmagad! (Görögül: gnóthi seauton; latinul: Nosce te ipsum.) Sókratés szerint pedig
azért mondta őt a delphoi jósda a legbölcsebbnek, mert azt vallotta magáról, hogy
semmit sem tud.
Az alább következő érvelés Sókratés történetére emlékeztet. Ugyanis az athéniaknak
Apollón delphoi jósdájában feltett kérdésére, hogy ki a legbölcsebb a földön, úgy
válaszolt a Pythia révén az isten, hogy Sókratés a legbölcsebb, mert ő tudja, hogy
nem tud semmit.
Aristotelés: Mezaphysica, II, 1, 993b. Poliziano lenézé allaspontja nem Aristotelésre,
hanem kora skolasztikus filozófusaira vonatkozik.
Butler nem számolt e kifejezéssel: ad frugem pervenire — megbecsülésre szert tenni ,
ezért így fordítja: ,persons of a younger age will mature”. Poliziano: Lerters, 223.
A tervezett munka az 1492-ben kiadott Lamia című nyitóelőadása lehetett A ristotelés
Első analitikáját tárgyaló, 1491—92-es egyetemi kurzusához.