Seite 297 [297]
350
. Vergilius: Georgica, II, 488-489. Lakatos István fordítása.
352
353
. A levél keltezése Cassandra híres beszédének megjelenése utanra teheté (1487-1488).
Levelezés Iacopo Antiquarival
Domizio Calderiniröl van szó, lásd fentebb, III, 10, Lucio Fosforo Alessandro
Cortesinek.
Politiora. Szójáték Poliziano nevével.
Ouam primi pili hominem. A centurio primi pili a római seregben a rangidős centurio
volt.
Calderini harminckét éves korában halt meg pestisben.
Polizianóra céloz.
Magyarán Calderini esetében nemcsak őt magát nem kellene Polizianónak támad¬
nia, hanem mivel Calderini már halott, nem érdemes az általa elkövetett esetleges
hibákat sem kipellengéreznie, hiszen a kritikára nem tud megfelelni.
Antiguari itt az ókori Szerencse (a görög Iyché, latin Fortuna) istenének alakjára
utal, aki a vissza nem térő alkalom pillanatát is megtestesíti (görögül kairos, latinul
occasio). Äbräzoläsain egy forgó gömbön áll, hátul kopasz, ezért csak akkor lehet
megragadni a szemébe hulló hajtincsénél fogva, amikor éppen szembe fordult velünk.
Vö. Paolo Farinati fresköjät 1590-böla veronai Nichesola-Conforti Villäban: Mercurio
afferra la Fortuna per il lungo ciuffo |Mercurius megragadja Fortunät hosszü copfjänäl
fogva].
Utaläs a Miscellanedban szereplö tanulmänyok szämära: a centurio (szäzados) szäz
főt irányított, és az 1489-ben Firenzében Antonio di Bartolommeo Miscomini
nyomdäjäban kiadott Miscellanea is szäz tanulmänyt foglalt magäban. Poliziano
további tanulmányait egy üjabb Miscellanedban kívánta megjelentetni, ezek közül
hatvankilenc maradt fenn, kéziratban; Antiguari játékos célzása ezek ezres vagy
magasabb nagyságrendjét kívánja.
Capita. Egyszerre jelent "főt" és fejezetet.
A kéziratban a dátum előtt ez áll: Milánó.
A censoria virgula. A cenzorok megjelölték azon polgárok nevét, akiket valamiben
vétkesnek találtak, aminek az egyik következménye a szavazati jog elvesztése lehetett.
Quintilianus: Institutio oratoria, I, 4, 3.
Gallinae filius albae. Szó szerint "fehér tyúk csibéje" — szólásmondás; vö. Iuvenalis:
Satirae, XIII, 141.
Horatius: Epistulae, II, 1, 55-től szinte a költemény végéig, számos más költőt is
górcső alá vesz.
Gellius: Noctes Atticae, XII, 2.
Quintilianus: Inszifutio oratoria, X, 10, 125.
Tyrosi Marinos (70-130) görög földrajztudös, terk&pesz és matematikus, aki a ma¬
tematikai földrajzot megalapitotta, &s Klaudios Ptolemaios (100-170) nagy hatäsü
295