Seite 292 [292]
OCR
263. 265. 267. 268. 269. 270. 271. 272. Vergilius: Aeneis, VI, 487-488. , Nec vidisse semel satis est; iuvatusque morari/ef conferre gradum et veniendi discere causas." — , 5 egyszer látniok őt nem elég: örömest odalépnek / s ott múlatva maguk, jöttének okát tudakolják." (Lakatos István fordítása.) Levelezés Ludovico Odasival Isokratés: Ad Demonicum, I. Démétrios Chalkokondylés (1423-1511), läsd koräbbi jegyzetünket: I, 18, 162. jegyzet. Firenze előtt Démétrios 1463-tól 1479-ig Padovában (és időnként Ferrarában, Guarino iskolájában) tanított, tehát Odasi még gyermekkorából ismerhette a görög tudóst, és egy kézirat kiegészítéséből tudjuk, hogy a tanítványa is volt, akárcsak Poliziano Firenzében. (Lásd lentebb.) Odasi fordítása valószínűleg Plutarchos Moraliájából a De invidia et odio [Az irigység és a gyűlölet] című írás lehetett. A kéziratok hozzáteszik: , Praeceptori Ducis urbinatis" — ,az urbinói herceg nevelőjének". A messénéi Lynkeus (szó szerint: hiúzszemű) az argonauták egyike, akinek feladata az Argó hajó szemmel tartása volt. Rendkívül jó látása (és egyes források szerint geológiai tudása miatt) azt a rendkívüli képességet tulajdonították neki, hogy keresztüllát a földön, a falakon, a fákon és a bőrön, sőt a sötétben is lát. À Hésiodos Theogonidjäban is szerepl6 Mémos (‘hibaztatas’, szemrehányás, szégyen) Aisépos két meséjének is fészerepléje. À Perry-indexben a 100-as számú történet szerint Mómost felkérik az istenek három alkotásának véleményezésére. Ezek az ember, a ház és a bika. Mómos mindegyikben talál kivetnivalót: az emberben, hogy a szíve láthatatlan, így nem lehet megítélni a gondolatait; a házban, hogy nincs kereke, így nem lehet vele otthagyni a rossz szomszédot; a bikában, hogy nem a szarván van a szeme, így nem tud jól célozni. Leon Battista Alberti (1406-1472) felújította a mítoszt 1446-os Momus (De principe) című művében, amelyben az Olymposról száműzött Mómos folytatta az istenek kritizálását, így Jupiter egy sziklához láncoltatta és kiheréltette. Később azonban, mivel hiányolta szókimondását, megkerestette azt a kéziratot, amelyet Mómos hátrahagyott, ebben írta le ugyanis, hogyan kellene szigorúan törvényes alapon, igazságosan kormányozni egy országot. Mómos a Kr. e. 8. századi Kypria című kiseposz főszereplője — ott a trójai háború előidézője, amit Sophoklés dolgozott fel egy mára elveszett szatírjátékban. Lukianos (120 k— 180 k) az Istenek párbeszédei című művében főszerepet ad Mómosnak abban a vitában, amelyet az Olymposnak az idegen istenektől való megszabadításáról folytatnak. Epikuros egy Senecánál fennmaradt mondását idézi: Epistulae, VII, 12 A kéziratokban examen helyett /apis Lydius (próbakő) áll. A rodoszi Hekatón (Kr. e. 100 k), sztoikus filozófus mondását szintén Senecánál olvasta Poliziano: „Amari si vis, ama." — , Ha azt akarod, hogy szeressenek, szeress." Seneca: Epistulae, IX, 6. 290
