Seite 292 [292]
263.
265.
267.
268.
269.
270.
271.
272.
Vergilius: Aeneis, VI, 487-488. , Nec vidisse semel satis est; iuvatusque morari/ef conferre
gradum et veniendi discere causas." — , 5 egyszer látniok őt nem elég: örömest odalép¬
nek / s ott múlatva maguk, jöttének okát tudakolják." (Lakatos István fordítása.)
Levelezés Ludovico Odasival
Isokratés: Ad Demonicum, I.
Démétrios Chalkokondylés (1423-1511), läsd koräbbi jegyzetünket: I, 18, 162.
jegyzet. Firenze előtt Démétrios 1463-tól 1479-ig Padovában (és időnként Ferrará¬
ban, Guarino iskolájában) tanított, tehát Odasi még gyermekkorából ismerhette a
görög tudóst, és egy kézirat kiegészítéséből tudjuk, hogy a tanítványa is volt, akárcsak
Poliziano Firenzében. (Lásd lentebb.)
Odasi fordítása valószínűleg Plutarchos Moraliájából a De invidia et odio [Az irigy¬
ség és a gyűlölet] című írás lehetett.
A kéziratok hozzáteszik: , Praeceptori Ducis urbinatis" — ,az urbinói herceg nevelőjé¬
nek".
A messénéi Lynkeus (szó szerint: hiúzszemű) az argonauták egyike, akinek felada¬
ta az Argó hajó szemmel tartása volt. Rendkívül jó látása (és egyes források szerint
geológiai tudása miatt) azt a rendkívüli képességet tulajdonították neki, hogy ke¬
resztüllát a földön, a falakon, a fákon és a bőrön, sőt a sötétben is lát.
À Hésiodos Theogonidjäban is szerepl6 Mémos (‘hibaztatas’, szemrehányás, szégyen)
Aisépos két meséjének is fészerepléje. À Perry-indexben a 100-as számú történet
szerint Mómost felkérik az istenek három alkotásának véleményezésére. Ezek az
ember, a ház és a bika. Mómos mindegyikben talál kivetnivalót: az emberben, hogy
a szíve láthatatlan, így nem lehet megítélni a gondolatait; a házban, hogy nincs
kereke, így nem lehet vele otthagyni a rossz szomszédot; a bikában, hogy nem a
szarván van a szeme, így nem tud jól célozni. Leon Battista Alberti (1406-1472)
felújította a mítoszt 1446-os Momus (De principe) című művében, amelyben az
Olymposról száműzött Mómos folytatta az istenek kritizálását, így Jupiter egy szik¬
lához láncoltatta és kiheréltette. Később azonban, mivel hiányolta szókimondását,
megkerestette azt a kéziratot, amelyet Mómos hátrahagyott, ebben írta le ugyanis,
hogyan kellene szigorúan törvényes alapon, igazságosan kormányozni egy országot.
Mómos a Kr. e. 8. századi Kypria című kiseposz főszereplője — ott a trójai háború
előidézője, amit Sophoklés dolgozott fel egy mára elveszett szatírjátékban. Lukianos
(120 k— 180 k) az Istenek párbeszédei című művében főszerepet ad Mómosnak abban
a vitában, amelyet az Olymposnak az idegen istenektől való megszabadításáról
folytatnak.
Epikuros egy Senecánál fennmaradt mondását idézi: Epistulae, VII, 12
A kéziratokban examen helyett /apis Lydius (próbakő) áll.
A rodoszi Hekatón (Kr. e. 100 k), sztoikus filozófus mondását szintén Senecánál
olvasta Poliziano: „Amari si vis, ama." — , Ha azt akarod, hogy szeressenek, szeress."
Seneca: Epistulae, IX, 6.
290