Oldal 287 [287]
OCR
Levelezés Girolamo Donaval Firenzébe. Pico 1484 elején érkezett a városba, és jó egy évig maradt ott. Lásd Giovanni di Napoli: Giovanni Pico della Mirandola, Roma, Desclée & C., 1965, 38-39. Verssor egy elveszett görög komédiából, melyet Dona Cicero idézetéből ismerhetett: Levelek Atticushoz, IV, 11, 2. Sajät forditäsom. Poliziano tanévbevezető költeményei, a Si/vae közül a második, melyet a firenzei egyetemen 1483-ban tartott, Hésiodos Munkák és napok című művét tárgyaló kurzusa elé írt, s amely azonnal megjelent nyomtatäsban is. Läsd Poliziano: Silvae, 30-66. Theokritos: Idyllion, VII, 44. Sajät forditäsom. Theokritos: Idyllion, VII, 37, kisse mödositva. Az eredetiben a sor igy: Kai yäp &yw Motodv kanvpov otopa, Ke A€yovtt stb. Sajät forditäsom. Läsd http://www.perseus. tufts.edu/hopper/searchresults?q=+at+Theocritus (Letéltés: 2022. november 13.) Horatius: Carmina, III, 4, 5-6: me ludit amabilis / insania. Bede Anna forditäsa alapján (a ,nagyszerü" helyesírását a metrum indokolja). HÖM, 89. A Butler által említett hely: Horatius: Episzulae, II, 1, 118: levis insania, véleményem szerint itt nem annyira releváns, inkább a következő: Ars poetica, 295-297: Ingenium misera quia fortunatius arte credit et excludit sanos Helicone poetas Democritus ,»Langész vagy? Ne csiszold kicsinyes mtigonddal a versed!« /— mondjak — »Normalis kélté, le a szent Heliconrol!« /— Democritus hivei”. A saját tehetségének megítélésében csalatkozó költő toposzát Poliziano nemcsak Horatiustól, hanem Catullustól is vehette (22. carmen — Suffenusról, a rossz költőről lásd Pico levelét Polizianóhoz, I, 3). Ez a vers egy Aisópostól kölcsönzött képpel végződik (mantica; lásd Phaedrus: 4, 10), amelyben a viselője által kevésbé látható hátizsák szerepel, csakúgy mint e mondat végén: Nimirum idem omnes fallimur, negues est guisguam, / guem non in aliqua re videre Suffenum / possis. Suus cuique attributus est error; / sed non videmus manticae quod tergo est. Horatiustdél a következő versekből: Ars poetica, 416-437; Epistulae, 11, 2, 90-108. „Fellengzös költöinket nem ily örület üzi?” 19. sor — a költök egymásnak való hajbókolásáról — ez még inkább eszébe juthatott Polizianónak. 106—108: , Azt, aki rossz verset költött, nevetik, pedig ő mily / büszke dalára, amit firkál, ünnepli magát és / hogyha te hallgatsz, ő dícséri magát s szeme fénylik." És meg 126-128: „Tartsanak inkább rossz írónak, kerge bolondnak, / kit hóbortja gyönyörködtet, vagy nem veszi észre, / mint — tudván — szenvedjek..." Praetulerim scriptor delirus inersgue videri, / dum mea delectent mala me vel denigue fallant, / guam sapere et ringi. http://thelatinlibrary.com/horace/epist2. shtml (Letöltés: 2022. november 13.) ...quae subsequitur caecus amor sui et tollens vacuum plus nimio gloria verticem. Horatius: Carmina, I, 18, 14-15. Bede Anna fordítása nyomán. Vö. még Cicero: Epistulae ad Atticum, XIII, 13, 1, ahol Cicero a saját Academiájáról számol be lelkesen: nisi forte me communis gi\avtia decipit. À latin szôvegben mâr a ,sequitur” is az idézet része, az i//e viszont Poliziano beszúrása. Homeros: Ilias, VI, 236. A családjaik között fennálló ősi vendégbarátságot megújító Diomédés és Glaukos cseréje: Év aúre TAaúkw Kpoviöng ppévag é&€Aeto Zevc, 285
