Oldal 287 [287]
Levelezés Girolamo Donaval
Firenzébe. Pico 1484 elején érkezett a városba, és jó egy évig maradt ott. Lásd Gio¬
vanni di Napoli: Giovanni Pico della Mirandola, Roma, Desclée & C., 1965, 38-39.
Verssor egy elveszett görög komédiából, melyet Dona Cicero idézetéből ismerhetett:
Levelek Atticushoz, IV, 11, 2. Sajät forditäsom.
Poliziano tanévbevezető költeményei, a Si/vae közül a második, melyet a firenzei
egyetemen 1483-ban tartott, Hésiodos Munkák és napok című művét tárgyaló kur¬
zusa elé írt, s amely azonnal megjelent nyomtatäsban is. Läsd Poliziano: Silvae,
30-66.
Theokritos: Idyllion, VII, 44. Sajät forditäsom.
Theokritos: Idyllion, VII, 37, kisse mödositva. Az eredetiben a sor igy: Kai yäp &yw
Motodv kanvpov otopa, Ke A€yovtt stb. Sajät forditäsom. Läsd http://www.perseus.
tufts.edu/hopper/searchresults?q=+at+Theocritus (Letéltés: 2022. november 13.)
Horatius: Carmina, III, 4, 5-6: me ludit amabilis / insania. Bede Anna forditäsa
alapján (a ,nagyszerü" helyesírását a metrum indokolja). HÖM, 89. A Butler által
említett hely: Horatius: Episzulae, II, 1, 118: levis insania, véleményem szerint itt
nem annyira releváns, inkább a következő: Ars poetica, 295-297: Ingenium misera quia
fortunatius arte credit et excludit sanos Helicone poetas Democritus ,»Langész vagy? Ne
csiszold kicsinyes mtigonddal a versed!« /— mondjak — »Normalis kélté, le a szent
Heliconrol!« /— Democritus hivei”.
A saját tehetségének megítélésében csalatkozó költő toposzát Poliziano nemcsak
Horatiustól, hanem Catullustól is vehette (22. carmen — Suffenusról, a rossz költőről
lásd Pico levelét Polizianóhoz, I, 3). Ez a vers egy Aisópostól kölcsönzött képpel
végződik (mantica; lásd Phaedrus: 4, 10), amelyben a viselője által kevésbé látható
hátizsák szerepel, csakúgy mint e mondat végén: Nimirum idem omnes fallimur, negues
est guisguam, / guem non in aliqua re videre Suffenum / possis. Suus cuique attributus est
error; / sed non videmus manticae quod tergo est. Horatiustdél a következő versekből:
Ars poetica, 416-437; Epistulae, 11, 2, 90-108. „Fellengzös költöinket nem ily örület
üzi?” 19. sor — a költök egymásnak való hajbókolásáról — ez még inkább eszébe
juthatott Polizianónak. 106—108: , Azt, aki rossz verset költött, nevetik, pedig ő
mily / büszke dalára, amit firkál, ünnepli magát és / hogyha te hallgatsz, ő dícséri
magát s szeme fénylik." És meg 126-128: „Tartsanak inkább rossz írónak, kerge
bolondnak, / kit hóbortja gyönyörködtet, vagy nem veszi észre, / mint — tudván —
szenvedjek..." Praetulerim scriptor delirus inersgue videri, / dum mea delectent mala me
vel denigue fallant, / guam sapere et ringi. http://thelatinlibrary.com/horace/epist2.
shtml (Letöltés: 2022. november 13.)
...quae subsequitur caecus amor sui et tollens vacuum plus nimio gloria verticem. Hora¬
tius: Carmina, I, 18, 14-15. Bede Anna fordítása nyomán. Vö. még Cicero: Epistulae
ad Atticum, XIII, 13, 1, ahol Cicero a saját Academiájáról számol be lelkesen: nisi
forte me communis gi\avtia decipit. À latin szôvegben mâr a ,sequitur” is az idézet
része, az i//e viszont Poliziano beszúrása.
Homeros: Ilias, VI, 236. A családjaik között fennálló ősi vendégbarátságot megújí¬
tó Diomédés és Glaukos cseréje: Év aúre TAaúkw Kpoviöng ppévag é&€Aeto Zevc,
285