Page 226 [226]
OCR
nem vitt véghez a hírnév és az elismertség érdekében, hanem pusztán az erény iránti szeretetből. Milyen odaadással karolta fel a tudósokat! Mekkora megbecsülést, milyen tiszteletet mutatott mindjük iránt! Végül mekkora erőfeszítést, mennyi igyekezetet fektetett a mindkét nyelven írt kódexek felvásárlásába az egész földkerekségen! S milyen óriási összegeket költött ezekre! Olyannyira, hogy ennek az embernek a halálával nemcsak ezt a kort vagy ezt az évszázadot, hanem még az utókort is hatalmas veszteség érte. 13. Mindazonáltal mély gyászunkban nagyszerű apjukhoz oly méltó fiai nyújtanak nekünk vigaszt, akik közül a legidősebb, Piero"" alig töltötte be huszonegyedik életévét, s oly méltósággal, elővigyázattal és tekintéllyel hordozza az egész köztársaság terhét, hogy azt hihetnénk, benne szülőatyja, Lorenzo kelt nyomban új életre. A második, a tizennyolc esztendős Giovanni" nagy tekintélyű bíboros (ami ilyen korban még soha senkinek sem sikerült), ugyanakkor a pápa követe nemcsak az egyházi birtokok," hanem saját hazájának fennhatósága ügyeiben is. S olyan talpraesetten jár el és intézkedik e nem kis kihívást jelentő feladatokban, hogy magára vonta minden halandó figyelmét, és hihetetlen várakozást ébresztett, aminek minden bizonnyal meg fog felelni. A harmadik aztán Giuliano, még serdülőkorú,"" szerénységével és kedvességével csakúgy, mint őszinteségének és tehetségének csodás és szeretetre méltó természetével immár az egész várost lenyűgözte. 14. Azonban Pieróval kapcsolatban (hogy a másik kettőről most ne beszéljek) nem tudom visszafogni magam, hogy el ne mondjam itt, mivel nemrég esett meg, atyja alábbi vallomását vele kapcsolatban. Úgy két hónappal a halála előtt, amikor szobájában üldögélt, ahogy szokott, Lorenzo filozófiáról és irodalomról csevegett velem, s azt mondta, eltökélte magában, hogy hátralevő éveit ezekkel a tanulmányokkal, velem, Ficinóval és Pico della Mirandolával együtt fogja tölteni. Tudniillik távol a várostól és annak zajától. Én azt állítottam, hogy ezt a város polgárai miatt nem teheti meg, hisz láthatóan napról napra jobban igénylik tanácsait és tekintélyét. Erre mosolyogva azt felelte: , Akkor tehát szerepemet tanítványodra testálom, és az ő vállára teszem ezt a poggyászt s ezt az egész terhet." S amikor megkérdeztem, vajon kora ellenére elegendő erőt lát-e ebben az ifjúban, hogy immár bízvást reá támaszkodhassunk, ezt válaszolta: , Én bizony azt hiszem! Olyan szilárd alapokkal rendelkezik, hogy úgy remélem, kétségkívül el fog hordozni bármit, amit reá építek. Mert nehogy azt gondold, Angelo, hogy családunkban bárki is oly kiváló természettel született volna, mint amelyet Piero már most mutat, ezért azt remélem, sőt azt jövendölöm (ha próbatételeim, amelyekkel tehetségét igyekeztem kipuhatolni, félre nem vezetnek), ősei közül senki mögött nem marad el." 224
