Seite 164 [164]
fogalmaz) határozott lépést tettünk a barátság felé.2 Es igaza is van. Mi
viszont (úgy remélem) az írás szokásával és jelentősebb szolgálatokkal e szerény
kezdettel keletkezett barátságunkat napról napra gazdagítani fogjuk.
2. Most pedig magät Atlast, aki hírneved buzgó igyekezettel gyarapítja,
melegen ajánlanám be hozzád, ha az etikettben legotthonosabb költő nem
figyelmeztetne, hogy hibázik, aki úgy véli, a barátait bárkinek is be kell
ajánlania." Végül pedig örülök, hogy visszaadtam neked e kedves ifjú tár¬
saságát, amelyet addig is tovább irigyelek, amíg mindkettőtöket át nem
ölelhetlek.
3. Élj boldogul, a toszkán név dicsősége, te! Marcantoniót pedig mostan¬
tól immár szeresd, aki a te számos erényedet szereti, tiszteli és becsüli.
Velence, 1488. július 13.
VIII.
Angelo Poliziano Marcantonio Sabellicönak szívélyes üdvözletét küldi
1. Atlas puszta visszatérése számomra régebben oly kedves volt, hogy azon
örvendezve, hogy visszakaptam a barátom, semmi más szolgálatra nem
vágytam. Most viszont, a te leveled miatt, melyet híven átadott, oly nagy
örömet okozott az érkezése, hogy szinte nem is igényeltem a jelenlétét, hisz
olyasmi volt Atlas birtokában, amire sokkal inkább vágyom, mint Atlasra
magára. Most ugyanő visszatér hozzád a levelemmel — úgy vélem, az nem
annyira magáért, hanem kézbesítője miatt lesz kedves a számodra. Tudtam
én már korábban is, mennyire bővében vagy a tehetségnek és a műveltségnek,
milyen ékesszólóan fogalmazol. Emberségedről eddig szinte semmit nem
hallottam. Ezt viszont most leveled körvonalazta, Atlas pedig ecsettel és
festékkel festette le. Már régen vártam valamilyen alkalomra, hogy a barát¬
ságodat elnyerjem, amikor te megelőztél ebben, méghozzá nyájasabban —
nemcsak azért, mert korábban tetted ezt, hanem mert kevesebbel is beérted.""
Ezért hát oda kell figyelnem, hogy amint a veled való barátság kezdeménye¬
zésében a második helyet értem el, úgy annak ápolásában és megőrzésében
az első helyre kerülhessek.
Élj boldogul!
1488. augusztus 27.
162