Page 124 [124]
kettős eljöveteléről fogalmazott, ez a De processione Spiritus Sancti contra Grae¬
cum schisma IA Szentlélek eljövetele a görög elszakadással szembenl]. A görög
eredetiknek sajnos nyomuk veszett. Utolsó (negyedik) római követsége alatt
azonban mindkét traktátust latinra is lefordította, és az Apologeticust II. Gyu¬
lának ajánlotta, amelyet Girolamo halála után fia, Filippo adott ki 1525-ben
Rómában. A De processione latin verziója kéziratban maradt, a vége pedig
hiányos. Ezt Filippo X. Leónak ajánlotta, mivel azonban a Szentléleknek a
Fiútól is (Filiogue) való származását illetően olyan érveket tartalmazott, ame¬
lyeket a reformátorok is előszeretettel tárgyaltak, a kiadására nem került sor.
A jobbára fiatalabb korában írt versei (Carmina) kéziratban maradtak, és
meglehetősen széles stílusskálán mozognak: a legvaskosabb obszcenitásoktól
az emberi méltóságot és a nyugalmat dicsőítő, Propertiust és Horatiust vissz¬
hangzó elégiákig. Barátait is megszólítja bennük: Antonio Flaminiót és
Giovanni Pico della Mirandolát, akinek Padovába érkezését vergiliusi kér¬
déssel üdvözölte: , Ouis novus hic hospes?" A verses párbeszédet, amelyet
1481. május 10-én már befejezett, több más költeménnyel együtt könyvecs¬
kébe foglalva küldte el az ifjú mirandolai grófnak.
A bergamói orvos, Jacopo Tiraboschi elegiäjäban Donato asztrolögiai tanul¬
mányait, elégiáit és szatirikus vénáját dicséri. Luciliushoz, Persiushoz és
Juvenalishoz hasonlítja, valószínűleg Girolamo olyan munkáira utalva, amelyek
mára elvesztek. Említettük már, hogy Elia del Medigo az első mozgatóról írt
traktátusához Donato előadásából merített inspirációt, Ermolao Barbaro pedig
1480-ban neki ajánlotta latin fordítását Ihemistios De somno című művéből.
Donatónak az egyik alább következő leveléből kiderül, hogy ugyanebben az
évben találkoztak Padovában Ermolao Barbaro és Pico társaságában, amikor is
Poliziano felolvasta nekik gyászversét Giuliano de’ Medici meggyilkolásáról."
Filozófiai tanulmányaiban Barbaróhoz csatlakozott, aki Aristotelés első,
görög kommentátorainak összes műveit kívánta lefordítani. Ez a program a
korabeli latin filozófiai műnyelv megújítását, megtisztítását és megszépítését
is céljául tűzte ki, amelyet Barbaro szerint a középkori skolasztikus filozó¬
fusok megfosztottak ókori választékosságától és eleganciájától — darabosságot
és nehézkességet kölcsönözvén neki. A filozófia és az ékesszólás elválaszt¬
hatatlanságának antik ideálját kívánta tehát feltámasztani.
Girolamónak Picóhoz és Polizianóhoz fűződő barátsága hozzájárulhatott
ahhoz, hogy a firenzei humanizmusnak a görög egyházatyák iránti érdek¬
lődése benne is elmélyüljön, különösen a platonikus ál-Areopagita Dénes
3 Lásd Frazer-Imregh Monika: Poliziano ódája Giuliano de" Medici halálára. Bevezető és for¬
räsközles, Antik Tanulmanyok, LXV. evf.,2021/2, 255-260. https://doi.org/10.1556/092.2021.
00018; https://akjournals.com/view/journals/092/65/2/article-p255.xml (Letöltes: 2022.
november 13.)