Seite 122 [122]
OCR
Levelezés Girolamo Donaval Girolamo Donato, akinek családnevét Dona és Donati alakban is ismerjük, két évvel volt fiatalabb Angelo Polizianónál, de csaknem húsz évvel tovább élt nála: 1456-ban született Velencében és 1511-ben halt meg Rómában." Apja Antonio di Andrea Donato dalle Rose, anyja Lucia di Bernardo Balbi, mindketten patrícius családok tagjai, akik különféle kisebb pozíciókban szolgálták a köztársaságot. Görögül sok más kortársához hasonlóan Teodóros Gaza latin fordításai alapján tanult meg. Nemesi család sarjaként egész életét a Velencei Köztársaság, a Serenissima szolgálatában töltötte. 1479-ben nősült meg, felesége Maria di Ludovico Gradenigo, esküvői tanúja legjobb barátja, Ermolao Barbaro volt. Tizenegy gyermeke született, akik közül kilenc maradt életben; két fia, Agostino és Filippo, Canea püspöke lett. Az állami szolgálat és a család mellett minden fennmaradó idejét az antik irodalomnak, a filozófiának és az egyházatyák írásai fordításának szentelte. Gyermekkorában kezdett latinul és görögül tanulni. Padovában Nicoletto Verniától tanult peripatetikus filozófiát és teológiát, első doktorátusát a szabad művészetekben (a filozófiában és a filológiában) szerezte 1476. június 16-án. Ugyanott jogot is tanult 1489-ben, miközben Marco Dandolóval közösen az egyetem rektori tisztét viselte. A peripatetikus filozófiában végzett kutatásai és fordítói munkássága a város valaha élt Aristotelés-szakértőinek egyik legjelesebbjévé avatta. Az 1480—1481-es akadémiai évben tartott beszéde a mozdulatlan mozgatóról nagy elismerést vívott ki, Elia del Medigót pedig arra ösztönözte, hogy megírja Ouaestio de primo motore [Az első mozgaté kérdése] és De efficentia mundi [A világ működése] című értekezéseit. Állami megbízatásai közül az elsőt huszonhét esztendősen kapta: 1483ban Velence szószólójaként szolgált II. René, Lotaringia hercege udvarában. A következő évben a Genovai Köztársaságban, 1486-ban a Portugál Királyságban járt el Velence képviseletében. 1488-ban I. Miksa német-római császár udvarában, 1489—1490-ben a Milánói fejedelemségben, 1491-1492-ben az Apostoli Szentszéknél volt meghatározott ügyekben Velence követe. 1492-ben megválasztották Ravenna kormányzójává két tisztségben: mint podesta és capitano del popolo. 1494-1495-ben a k6ztarsasag ügyészeként (avogadore di Comun) működött. 1495 és 1497 között Brescia kormányzója. Itt fogadta fel fia nevelőjeként az albán származású tudóst, Marino Becichemót. * Paola Rigo: Girolamo Dona (Donati, Donato), DBI, Volume 40, Roma, Istituto dell’ Enciclopedia Italiana, 1991, 741-753. https://www.treccani.it/enciclopedia/girolamodona_%28Dizionario-Biografico%29/ (Letöltes: 2022. november 13.) 120
