Oldal 106 [106]
OCR
nem mond fentebb, azaz a tizenhatodik könyvben, a borostyánok között, jóllehet az eryzőranost pedig tárgyalja. 6. Mi a helyzet azzal, hogy sem a Aisthost nem nevezi meg sehol máshol a borostyánok között, s a hím- és nőivarúak különbözése sem annyira a kisthos sajátossága csak, hanem inkább minden fáé és cserjéé általában, amit maga Plinius sem rejt véka alá? Mi a helyzet azzal, hogy a virágja is különböző, a borostyänon tudniillik a him- és néivartak egyszintiek, a kisthoson viszont nagyon is különbözőek? Mert az, hogy a borostyán virágát a sziklarózsáéhoz hasonlítja, ? úgy vélem, nem a színét érti rajta, hanem a pelyhességét, ami a rózsákra jellemző. Ezért hívta Iheophrastos is a borostyán virágát Xxvowönnak [pelyhesnek].!** 7. Úgy vélem tehát, eléggé nyilvánvaló, hogy semmi nem kényszerít minket arra, hogy elismerjük, Plinius a tizenhatodik könyvben a £zszZost a borostyánok közé sorolta, aki mindazonáltal a huszonnegyedik könyvben a £iszöost csakúgy, mint a chamaikissont [xapaixtooog - földi borostyän] kapcsolatba hozta a borostyännal, nem azért, mert az hitte, hogy a isthos és a borostyän ugyanaz, hanem mert a görögök egy hasonló szóval (így mondja ugyanis) nevezik meg. Ezért, nehogy a kifejezés hasonlósága bárkit is megtévesszen, éppen ott tette hozzá a megkülönböztetést, ahol az összekeverésükre alkalom adódott. S még ezzel sem elégedett meg, hanem a kisthos borostyäntöl különböző sajátságaival is kiegészítette. Fentebb ugyanis sehol nem írta le a borostyänt úgy, hogy rámutatott volna akár, hogy , nagyobb a kakukkftűnél", akár hogy ,a bazsalikoméhoz hasonló a levele", akár végül, hogy , fehér virágú". Ezért immár ki kételkedhetne, hogy Pliniust valóban , Szerencsésnek" kell neveznünk," hiszen e hiba gyanújának még az árnyéka sem fér hozzá! 8. Mellesleg, bevallom, meglepődtem a következő dolgon: hogy jutott eszedbe, hogy a /édon (vagy ha inkabb így akarod, /ada, amiből a ladanum név is származik) növényt latin kifejezésnek véld?"§ Mintha éppenséggel Dioskoridés és más régi görög szerzők is nem ezt használnák mindenütt, mint honi és anyanyelvi kifejezést, ahogy, bizony Isten, a /adanumot is! 9. Ezek voltak, Niccolóm, amikben Plinius kapcsán ellentmondanék neked (hogy igaz vagy hamis, nem tudom, de számomra mégis valószínű). Hogyha te, nagy tudású férfiú, helyesnek találod, örülni fogok, hogy egy latin szerző hírneve nem forog olyan veszélyben," mint a barbároké."" Ha nem, várom, mit és hogyan felelsz e felvetéseimre. Mivel mindazoknál, akik nagy műveltséggel rendelkeznek, Plinius hatalmas tekintéllyel bír, vagy nem kellene megtámadni, vagy sokkal erőteljesebben kellene megtépázni, mint ahogy, úgy tűnik, eddig tetted. Élj boldogul! 104
