Seite 94 [94]
OCR
Levelezes Niccolö Leonicenöval Niccold Leoniceno (1428-1524) Vicenzäban született, apja orvos, édesanyja a humanista Antonio Loschi leánya. Nevelését talán ez a nagyapa kezdte meg, hiszen szülei nyolc gyermeket neveltek." Majd Ognibene Bonisoli da Lonigo óráit látogatta, aki görögre is tanította, talán nyolc, de tizenöt éves korától biztosan. Tizennyolc esztendősen kezdte meg tanulmányait a padovai egyetemen, amelyet tanítványa, a ferrarai Antonio Musa Brasavola által hátrahagyott életrajz szerint huszonöt évesen fejezett be 1453-ban. Doktorálása után Angliában és Hollandiában tett körutazást, hazatérve Padovában oktatott 1462-1464 között. Ezután Ferrarába került, ahol 1467-től van nyoma akadémiai jelenlétének. (Sírfeliratában tanítványa, Celio Calcagnini hatvan évre teszi tanári munkásságát.) 1472-ben és 1476-ban az Este család számadásaiban az orvosukként szerepel, akik ugyanakkor görög művek fordításaival is megbízták. A fejedelmi könyvtár katalógusa szerint 1472-ben Diodóros Siculust, 1479ben pedig Arrianost fordította, később pedig alexandriai Appianost, valamint töredékeket Polybiostól. Nemcsak latinra, hanem a korabeli népnyelvre is fordított görögből, pl. Prokopiost és Cassius Dio Historia Romanaját, amelyet 1473ban kezdett el és 1488 előtt fejezett be. Gualdo szerint Leoniceno fordításai rendkívül precízek, és a görög szintaxisban igen járatos filológusnak mutatják." Ritkán hagyta el Ferrarát. 1479—80-ban tanította az egy évig Ferrarában tanuló Giovanni Pico della Mirandolát, a tanár-diák viszony barátsággá mélyült, így Pico 1482. július 20-án írt levelében meghívja Leonicenót Mirandolába, új villájába (Aldo Manuzióval és a krétai Manuele Adramittenóval együtt). Ugyanebből a levélből értesülünk arról, hogy ekkor, azaz 1482-ben Leoniceno Firenzében tartózkodott, ahonnan ezután Bolognába utazott. Útja sorän Lorenzo de’ Medici mellett újra látja Polizianót, akivel 1479-ben már találkozhatott annak mantovai és padovai tartózkodása során. 1483-ban fivére, Antonio számol be arról, hogy Niccolöó Bolognában tartózkodott, hogy filozófiát adjon elő. Pellegrini téves adatot közöl életrajzában, " amikor 1492-re 38 Paolo Pellegrini: Miccolö da Lonigo, DBI, Volume 78, Roma, Istituto dell’ Enciclopedia Italiana, 2013. https://www.treccani.it/enciclopedia/niccolo-da-lonigo_%28DizionarioBiografico9029/ (Letöltés: 2022. november 13.) A levelezést illetően lásd Frazer-Imregh Monika: Angelo Poliziano és Niccolé Leoniceno vitaja a Naturalis historia egy helyérél, Antik Tanulmdnyok, LXV. évf., 2021/2, 261-278. 5 Riccardo Gualdo: Sul volgarizzamento della Storia Romana di Dione Cassio di N. Leoniceno, Studi linguistici italiani, vol. XVI, 1990, 246. * Pellegrini: Niccol di Lonigo. 92
