Seite 86 [86]
sem mondhatom, mennyire ösztönöz, mennyire feltüzel az írásra mind ítéle¬
ted, mind óriási tudásod! Ugyanígy könnyen semmibe veszem, ahogy mindig
is semmibe vettem a rosszindulatúak alkalmatlankodását és halva született
balgaságait (hiszen már azelőtt füstbe mennek, hogy közzétennék őket) a te
támogató leveleid révén, melyek a főnixnél is elevenebbek. Én viszont immár
a tudós fők buzdító kiáltásaitól feltüzelve szállok pályám célja felé. Sőt, ha
nincs ellenedre, gondoskodom róla, hogy egyéb írásaim között az utókor
számára fennmaradjon örök emlékezete, nem mondanám, hogy műveltséged¬
nek (hisz erre nem igazán van szükséged), hanem a köztünk levő barátságnak.
2. Élj boldogul, Pittorio barátomnak add át üdvözletemet és Picóét is!
Firenze, 1490. január 9.
XXIII.
Battista Guarino barátjának, Angelo Polizianónak
1. Kérlek, ne gondold, hogy dicséreteid közül azok a legjelentősebb magasz¬
taló szavak, amelyek a hozzád írt levelekben szerepelnek. Hiszen sokkal
jelentősebbek azok, amelyeket a bölcsészet tudósai könyved olvastán lelkük
mélyén hangtalanul megfogalmaznak, vagy amikor egymás között vannak,
rólad beszélgetve kimondanak. Egyhangúlag mondanak mindannyian min¬
den jót, tudásodat dicsérik, magasztalják, csodálják. Senkit nem tántorít el
attól az ára, hogy Misce/laneádat otthon bírja, s abból folytassa tanulmánya¬
it. Az a tudás valódi tárháza, amelyben fel sem merül a tetszelgés vagy a
hízelgés szándéka. Annál inkább meglep kételkedésed abban, hogy írásaid
révén kívánok-e halhatatlanná válni. Mintha nem is vér folyna az ereimben,
s nem arra vágynék én is, ami az ember természetes hajlandósága!
2. Mégis arra szeretnélek figyelmeztetni vagy legalábbis kérni, hogy írá¬
saidban a még élőket a lehető legkevesebbet csipkedd, illetve dicsérd meg
(mert hízelgésnek ezt nem nevezném). Hiszen azontúl, hogy nem kedvez
írója megítélésének, sokan vannak, akik az efféle kijelentéseket inkább az
érzéseknek tudják be, mint hogy valós megítélésként fogadják. Ne gondold,
hogy ezt véletlenül mondom. Igen gyakran hallom ugyanis, hogy mi kering
másokról. Mindazonáltal ezekben a dolgokban szabadon hagyom számodra
a vizsgálódást, hisz úgy vélem, te még többet látsz.
3. Tolmácsolom Pittorio barátom üdvözletét. le pedig szólj egy jó szót
érdekemben a nagyszerű férfiaknak: Lorenzónak és Picónak.
Élj boldogul!
Ferrara, 1490. január 17.
84