Oldal 82 [82]
OCR
teszi, hiszen elcsalja a kettőóshangzóból az egyiket, amitől nem retten el a Pliadum kifejezésben sem. Végezetül azt kérdezed, ugyanebben a témában, hogy miért irom ezt is igy: Boeotia. Erre azonban én is visszakérdezhetnék, hogy te pedig miért így írod inkább: Boezia. Tudniillik agörög magánhangzók latinra adaptálása nélkül, amit vagy a hagyomány őrzött meg, vagy a józan meggondolás sugall, vagy egy tekintély jóváhagyott. Hacsak nem esetleg a tudatlan tömeget tartjuk szem előtt, amelyet a művelt körökben (s téged mindig is ezek fejedelmének tartottalak) egyáltalán nem kell figyelembe venni. Vedd még hozzá, hogy e kifejezés általam javasolt írásmódját, ahogyan először a görögből a latinba átkerült, hamisítatlanul megőrzik azon kéziratok [előfordulásai], amelyeket a mai napig réginek és megbízhatónak vélünk. 7. Nos, ennyi volt a tarsolyomban, amit védelmemre elmondhattam. Abban az esetben azonban, ha te, korunk legnevezetesebb tudósa másként látod, többé nem bízom magamban, hanem teljesen a szkeptikusok" " martalékává válok. A továbbiakban pedig egyáltalán semmiről nem állítom, sem nem tagadom, hogy úgy van, ahogy érzékeim, sőt belátásom számára nyilvánvaló. Mindazonáltal szeretném hallani, a többiről mit gondolsz, s napról napra annál hálásabb leszek neked, minél gyakrabban vagy minél nyíltabban, vagy végül minél szigorúbban szabadítasz meg tévedéseimtől. Elj boldogul! XXI. Battista Guarino barátjának, Angelo Polizianónak 1. Rendkívüli örömmel tölt el, hogy kedves barátom, Pico közvetítése révén, aki inkább Pallas, mint Mars kegyeltje, ez a jó kis lehetőség adódott, hogy leveleinkben némi eszmecserét folytassunk közös tanulmányainkról. Azt remélem ugyanis, hogy így tudományos munkásságod iránti rajongásom fellobbantja a köztünk levő barátságot. Azon pedig, hogy annyira tétovázva és félénken írtam Picónak magának Miscellaneád ragyogó könyvéről, semmiképpen sem szabad csodálkoznod. Korunk közfelfogása olyan, hogy ha valaki nyíltan kimondja, amit gondol, olybá tűnik, mintha harci riadót fújna. Bennem, drága Angelóm, amennyire nincs meg a tintahal nedve, "" annyira megvan a tiszta és makulátlan egyszerűség."? Minden egyes művelt főt szeretek és tisztelek, s az újakat, nem tudom, miért, még jobban csodálom, mint a régieket. Különösen, mivel aggaszt," hogy korunkban a könyvek fogyatkozása, bizonyos szokások feledésbe merülése, és az, hogy sok dolog kiment a divatból, küzdelmesen nehézzé teszi az előrejutást. Ezért bocsásd meg nekem, ha mások alapján ítéltem meg természetedet. Mindazonáltal, 80
