Oldal 13 [13]
OCR
Tristano Calco milánói humanista. Eleinte Paviában, később Milánóban volt a fejedelmi könyvtár vezetője, és a Sforzák titkos iratait kezelte. Történeti munkái Milánó és fejedelmeinek múltját dolgozzák fel. Poliziano hozzá írt első levelében a Miscellanea nagy sikerére reagál, és Calco kérésére Tertullianus munkásságát ismerteti, a második levélben pedig arra válaszol, hogy Calco szerint helyesen dicsérte Poliziano a kiváló hitszónok Mariano da Genazzanót, aki épp Milánóba látogatott; a levélben Poliziano kifejti, milyen hatással voltak rá az Ágoston- -rendi szerzetes emlékezetes beszédei. Antonio Pizzamano, velencei humanista és teológus, apostoli jegyző, majd Feltre püspöke, Tommaso d’Aquino (Aquinéi Tamas) kisebb mtiveit adta ki. A hozzá szóló levél egy Domenico Grimanival együtt elkövetett csínyéről számol be, amelynek során Giovanni Pico della Mirandolát és Polizianót azzal tréfálták meg, hogy firenzei látogatásuk alkalmával vicenzai testvérekként, Porticenzi néven mutatkoztak be, és egész ottlétük alatt nem fedték fel kilétüket, csak távozásukkor lepték meg az elképedt barátokat. Pizzamano később, 1498-ban Domenico Grimani támogatásával a firenzei San Marco kolostorába költözött, ahol a négy évvel azelőtt elhunyt Pico kéziratainak katalógusát állította össze, Pico könyvtárát ugyanis Grimani vásárolta meg. A kérés e levélben egy közelebbről meg nem nevezett kézirat kölcsönzésére vonatkozik, igen röviden. Francesco della Casa a Mediciek alkalmazásában Rómában működő firenzei bankár, akit Poliziano személyesen is jól ismert. Egy itt nem szereplő levélben kérte Polizianótól Lorenzo della Volpaia 1484-ben elkészült bonyolult asztrológiai órájának a leírását, amely valószínűleg a Medici-palotában állt, és az időn kívül megmutatta a bolygók és a holdcsomópontok helyzetét is az állatövön, valamint a Hold fázisait, egyetlen súly által működtetve. Poliziano leírása alapján képet kaphatunk ezen óraműről, amelynek 1510-ben elkészült , ikertestvérét" a mester és fiainak jegyzetei alapján rekonstruálták 1994-ben, és ma a firenzei tudománytörténeti múzeumban, a Museo Galileóban tekinthető meg. Filippo Posco kevésbé jelentős római költő, humanista, aki levélben kért véleményt Polizianótól a neki elküldött epigrammáit illetően, ezenkívül egy latin helyesírási kérdésben kért tőle eligazítást. Poliziano mérsékelten dicsérte verseit, és példákban gazdag, kimerítő választ adott a kérdésfelvetésre. Ivan Stijepo Guécetié, dalmát nevén Giovanni Gozze raguzai humanista, költő, író és szónok, fiatalabb kortársai szerint Raguzaban (a mai Dubrovnikban) a humanizmus megalapítója. Ő is elküldte költeményeit Polizianónak, aki szuperlativuszokban beszél róluk, és azt mondja, Gozze szerelmes versei még az ókori költők műveivel is felveszik a versenyt — ez komoly dicséret a költő11
