Seite 13 [13]
Tristano Calco milánói humanista. Eleinte Paviában, később Milánóban
volt a fejedelmi könyvtár vezetője, és a Sforzák titkos iratait kezelte. Törté¬
neti munkái Milánó és fejedelmeinek múltját dolgozzák fel. Poliziano hoz¬
zá írt első levelében a Miscellanea nagy sikerére reagál, és Calco kérésére
Tertullianus munkásságát ismerteti, a második levélben pedig arra válaszol,
hogy Calco szerint helyesen dicsérte Poliziano a kiváló hitszónok Mariano
da Genazzanót, aki épp Milánóba látogatott; a levélben Poliziano kifejti,
milyen hatással voltak rá az Ágoston- -rendi szerzetes emlékezetes beszédei.
Antonio Pizzamano, velencei humanista és teológus, apostoli jegyző, majd
Feltre püspöke, Tommaso d’Aquino (Aquinéi Tamas) kisebb mtiveit adta ki.
A hozzá szóló levél egy Domenico Grimanival együtt elkövetett csínyéről
számol be, amelynek során Giovanni Pico della Mirandolát és Polizianót
azzal tréfálták meg, hogy firenzei látogatásuk alkalmával vicenzai testvérek¬
ként, Porticenzi néven mutatkoztak be, és egész ottlétük alatt nem fedték fel
kilétüket, csak távozásukkor lepték meg az elképedt barátokat. Pizzamano
később, 1498-ban Domenico Grimani támogatásával a firenzei San Marco
kolostorába költözött, ahol a négy évvel azelőtt elhunyt Pico kéziratainak
katalógusát állította össze, Pico könyvtárát ugyanis Grimani vásárolta meg.
A kérés e levélben egy közelebbről meg nem nevezett kézirat kölcsönzésére
vonatkozik, igen röviden.
Francesco della Casa a Mediciek alkalmazásában Rómában működő fi¬
renzei bankár, akit Poliziano személyesen is jól ismert. Egy itt nem szereplő
levélben kérte Polizianótól Lorenzo della Volpaia 1484-ben elkészült bonyo¬
lult asztrológiai órájának a leírását, amely valószínűleg a Medici-palotában
állt, és az időn kívül megmutatta a bolygók és a holdcsomópontok helyzetét
is az állatövön, valamint a Hold fázisait, egyetlen súly által működtetve.
Poliziano leírása alapján képet kaphatunk ezen óraműről, amelynek 1510-ben
elkészült , ikertestvérét" a mester és fiainak jegyzetei alapján rekonstruálták
1994-ben, és ma a firenzei tudománytörténeti múzeumban, a Museo Gali¬
leóban tekinthető meg.
Filippo Posco kevésbé jelentős római költő, humanista, aki levélben kért
véleményt Polizianótól a neki elküldött epigrammáit illetően, ezenkívül egy
latin helyesírási kérdésben kért tőle eligazítást. Poliziano mérsékelten dicsér¬
te verseit, és példákban gazdag, kimerítő választ adott a kérdésfelvetésre.
Ivan Stijepo Guécetié, dalmát nevén Giovanni Gozze raguzai humanista,
költő, író és szónok, fiatalabb kortársai szerint Raguzaban (a mai Dubrovnikban)
a humanizmus megalapítója. Ő is elküldte költeményeit Polizianónak, aki
szuperlativuszokban beszél róluk, és azt mondja, Gozze szerelmes versei még
az ókori költők műveivel is felveszik a versenyt — ez komoly dicséret a költő¬
11