Oldal 12 [12]
Szent Márk Könyvtár kurátorává nevezték ki. Sok műve közül a legjelentő¬
sebb a Velence történetét feldolgozó munkája.
Giovanni Lorenzi Padovában tanult a híres görög tudóstól, Chalkondylastól,
és görögtudása révén lett kísérője egy bíborosi követségnek, majd a Vatikáni
Könyvtár görög kéziratait emendálta, számos fordítást készített görögből.
1484-ben Rómában segített Polizianónak a Vatikáni Könyvtár kézirataiban
végzett kutatásaiban. O segített előterjeszteni Lorenzo de? Medici fiának,
Giovanninak a bíborossá választását is.
Lucio Fosforo (alias Fazini) a római akadémia tagja, majd Segni püspöke,
a fiatalon meghalt római Domizio Calderini mellett állt ki abban a filológi¬
ai vitában, amelyben annak Martialis-kiadását bírálták. Poliziano szintén
elejtett néhány kritikus megjegyzést tanulmányaiban már a szerző halála
után, és Fosforo neki is kifejezte nemtetszését. Ő is kiadta a firenzei huma¬
nistákkal és Lorenzo de Medicivel folytatott levelezését.
Cassandra Fedele egyike volt kora nagy megbecsülést szerzett tudós höl¬
gyeinek, aki szintén levelezésben állt kora legjelentősebb humanistáival, itt
Poliziano hozzá írt elismerő levele szerepel.
A harmadik könyv utolsó címzettje átvezet a negyedik könyvhöz is, hiszen
Jacopo Antiguaritól jöttek vagy neki szólnak nemcsak a harmadik könyvnek
a tizennyolcadiktól a huszonnegyedikig terjedő levelei, de a negyedik könyv
első két levele is. Az utóbbi két levél tartalma (legfőbb pártfogója, Lorenzo
de" Medici halála) azonban kiemelt jelentőséggel bírt Poliziano számára, és
valószínűleg ezért szerkesztette őket egy újabb egység elejére. Jacopo Antiguari,
perugiai humanista Milánóban a fejedelemség egyházi javadalmainak titká¬
raként dolgozott. Követi megbízatásokat is kapott, 1485-ben ő kísérte el a
fiatal Leone Sforzát, Ludovico fiát Velencébe. Tudós levelezést folytatott
velencei és bolognai humanistákkal, a firenzei humanistákkal pedig kifeje¬
zetten baráti kapcsolatokat ápolt.
A negyedik könyvben ezután olyan rövid levélváltások vagy egyedülálló
levelek szerepelnek, amelyek specifikus kéréseket tartalmaznak, vagy azok¬
ra adott válaszok — voltaképpen az első két levél is ilyen, hiszen az elsőben
Antiguari kéri, hogy Poliziano számoljon be Lorenzo haláláról, és a második
levél tartalmazza a hosszú beszámolót, amely korábban Bolognában önálló¬
an is napvilágot látott.
Cesare Carmento, a szinte ismeretlen faenzai tanar a Miscellanea révén
dicséri Polizianót, és levelét megható módon azzal zárja, hogy arra gyűjt,
hogy Firenzébe utazhasson, és tőle tanuljon — soha nem tudott annyit félre¬
tenni. Poliziano erre a levélre reagálva ajándékpéldányt küldött tanulmány¬
kötetéből a szegény emiliai tudósnak.
10