Oldal 221 [221]
OCR
Bankválság és bankkonszolidáció s 219 ramjába is felvette a pénzintézetek helyzetének rendezését. A bankreform része lett a Nemzeti Munkatervnek, amelynek 77. pontja kimondta: ,, Hitelszervezetünket egyszerűsíteni, és működését ezzel olcsóbbítani akarjuk. Az azonos célú és üzletkörű szervek számát összeolvasztás útján apasztani kívánjuk." A hazai közgazdasági szakirodalomban a századfordulótól kezdve gyakran találkozhatunk azzal az állítással, hogy Magyarországon túlzottan nagy számban alakultak pénzintézetek, különösen a kisebb bankok számát sokallották. Külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában jelentős bankkoncentrációs folyamat zajlott le az 19. század második felében és a 20. század első évtizedeiben, aminek következtében a kisbankok jó része eltűnt, beleolvadt a nagyobb pénzintézetekbe. Nagy-Britanniában 1918-ra kialakult a Big Five," az önálló aranytartalékokkal rendelkező, a Bank of England támogatása nélkül működő nagybankok csoportja. 1917-18-ban a brit parlamentben működő Colwyn-bizottság a további koncentrációt már veszélyesnek tartotta a versenyszabadság és a bankszektor tőkeerejének megtartása szempontjából. Németországban 1914-1925 között a Deutsche Bank 21, a Disconto- Gesellschaft 29, a Bank für Handel und Industrie 36, a Commerzbank pedig 42 másik bankot olvasztott be." Bár az európai kontinensen a bankkoncentrációs folyamat valamivel lassúbb volt, mint az angolszász országokban, számos államban kialakult a legnagyobb bankok csoportja, amely az adott ország betéti és egyéb banki üzletágainak túlnyomó többségét ellenőrizte. Magyarországon ezzel szemben gyakorlatilag meg sem indult a bankkoncentrációs folyamat a 20. század első évtizedeiben, holott a hazai szakemberek a pénzpiac egyik anomáliájának tekintették a pénzintézetek túlzott számát." A Nemzeti Munkaterv gazdasági részét megfogalmazó Imrédy Béla tehát egy régóta jelen levő koncepciót emelt be a Nemzeti Munkatervbe, amikor a pénzintézetek számának csökkentésével kívánta elérni a hazai pénzügyi közvetítés olcsóbbá és hatékonyabbá tételét. Imrédy ezen kívül tisztában volt azzal is, hogy a magyar bankrendszer racionalizálása, fizetőképességének helyreállítása nélkül nem lehet a gazdasági válságból kilábalni, és az ország súlyos külföldi eladósodottságának kérdését sem lehet rendezni. Magyarország külföldi adósságállományából az állam után a legnagyobb hányadot, 15,390-ot a pénzintézetek mondhatták magukénak, a rövid lejára56 A Gömbös-kormány Nemzeti Munkaterve. A Nemzeti Egység Párt programja. 1932. október 24. 77. pont. In: Romsics 2000b: 260. 57 . A legnagyobb öt brit bank: Barclays, Lloyds, Midland, National Provincial és Westminster Bank. James 1993: 346—348.; Mark 2004: 118—119. 5 Tomka i1999b: 655—683.; Tomka 1996: 51—54.; 97. Tomka számításai alapján cáfolja, hogy a magyarországi pénzintézeti rendszer , túlfejlett" vagy túlzottan nagy létszámú lett volna.
