Oldal 221 [221]
Bankválság és bankkonszolidáció s 219
ramjába is felvette a pénzintézetek helyzetének rendezését. A bankreform
része lett a Nemzeti Munkatervnek, amelynek 77. pontja kimondta: ,, Hi¬
telszervezetünket egyszerűsíteni, és működését ezzel olcsóbbítani akarjuk.
Az azonos célú és üzletkörű szervek számát összeolvasztás útján apasztani
kívánjuk."
A hazai közgazdasági szakirodalomban a századfordulótól kezdve gyak¬
ran találkozhatunk azzal az állítással, hogy Magyarországon túlzottan nagy
számban alakultak pénzintézetek, különösen a kisebb bankok számát sokal¬
lották. Külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában
jelentős bankkoncentrációs folyamat zajlott le az 19. század második felében
és a 20. század első évtizedeiben, aminek következtében a kisbankok jó része
eltűnt, beleolvadt a nagyobb pénzintézetekbe. Nagy-Britanniában 1918-ra
kialakult a Big Five," az önálló aranytartalékokkal rendelkező, a Bank of
England támogatása nélkül működő nagybankok csoportja. 1917-18-ban a
brit parlamentben működő Colwyn-bizottság a további koncentrációt már
veszélyesnek tartotta a versenyszabadság és a bankszektor tőkeerejének meg¬
tartása szempontjából. Németországban 1914-1925 között a Deutsche Bank
21, a Disconto- Gesellschaft 29, a Bank für Handel und Industrie 36, a Com¬
merzbank pedig 42 másik bankot olvasztott be." Bár az európai kontinen¬
sen a bankkoncentrációs folyamat valamivel lassúbb volt, mint az angolszász
országokban, számos államban kialakult a legnagyobb bankok csoportja,
amely az adott ország betéti és egyéb banki üzletágainak túlnyomó többségét
ellenőrizte.
Magyarországon ezzel szemben gyakorlatilag meg sem indult a bankkon¬
centrációs folyamat a 20. század első évtizedeiben, holott a hazai szakem¬
berek a pénzpiac egyik anomáliájának tekintették a pénzintézetek túlzott
számát." A Nemzeti Munkaterv gazdasági részét megfogalmazó Imrédy
Béla tehát egy régóta jelen levő koncepciót emelt be a Nemzeti Munkaterv¬
be, amikor a pénzintézetek számának csökkentésével kívánta elérni a hazai
pénzügyi közvetítés olcsóbbá és hatékonyabbá tételét. Imrédy ezen kívül
tisztában volt azzal is, hogy a magyar bankrendszer racionalizálása, fizető¬
képességének helyreállítása nélkül nem lehet a gazdasági válságból kilábalni,
és az ország súlyos külföldi eladósodottságának kérdését sem lehet rendez¬
ni. Magyarország külföldi adósságállományából az állam után a legnagyobb
hányadot, 15,390-ot a pénzintézetek mondhatták magukénak, a rövid lejára¬
56 A Gömbös-kormány Nemzeti Munkaterve. A Nemzeti Egység Párt programja. 1932. október 24. 77.
pont. In: Romsics 2000b: 260.
57 . A legnagyobb öt brit bank: Barclays, Lloyds, Midland, National Provincial és Westminster Bank.
James 1993: 346—348.; Mark 2004: 118—119.
5 Tomka i1999b: 655—683.; Tomka 1996: 51—54.; 97. Tomka számításai alapján cáfolja, hogy a magyaror¬
szági pénzintézeti rendszer , túlfejlett" vagy túlzottan nagy létszámú lett volna.