vontak vissza. A Lánderbank hosszabb időre lekötött pengőbetéteinek azon¬
nali visszafizetését kérte a magyar pénzintézetektől, majd a pengőt a Magyar
Nemzeti Bankban font sterlingre konvertálta." A bécsi események hatására
felerősödött a külföldi rövid lejáratú hitelek visszahívása Magyarországról.
A devizaigények fedezése, illetve a betéttelmondások miatt a kereskedelmi
bankok nagy keresletet támasztottak az Magyar Nemzeti Bankkal szemben."
A szakirodalom általában összefüggésbe hozza a Magyar Általános Hitel¬
bank nehézségeit a szintén a Rothschild-konzorciumhoz tartozó bécsi nagy¬
bank bukásával.? 1931 májusában megrendült a bizalom a Magyar Általános
Hitelbankban is, mivel a korabeli közvélemény azt feltételezte, hogy a bank
szoros üzleti kapcsolatban áll a Creditanstalttal. Bár a Rothschildok továbbra
is a Hitelbank főrészvényesei voltak, és a londoni Rothschild bankház volt
a bank legfontosabb külföldi partnere a nemzetközi hitelműveletek során,
a bécsi CA és a MÁH üzleti összeköttetése a századforduló óta sokat lazult.
A Hitelbank 1918 után gyakorlatilag már nem vette igénybe a CA pénzügyi
szolgáltatásait.? A MÁH elleni májusi roham alapvetően a betétesek bizal¬
matlansága miatt indult meg, akik még mindig úgy gondolhatták, hogy a
MÁH és a CA között változatlanul szoros az üzleti kapcsolat. A közvéleke¬
dés a dualizmus idején kialakult viszonyokon alapult, és nem módosult 1918
után sem, függetlenül attól, hogy a két bank viszonya már a 19. század utolsó
évtizedeitől kezdve egyre lazábbá vált."
Hasonlóan a CA esetéhez, elsősorban a belföldi betéttulajdonosok vonták
meg bizalmukat a budapesti nagybanktól, a májustól október végéig tartó
időszakban a belföldi betétkivonások összege a kétszerese volt a külföldi hi¬
telvisszahívásoknak. A féléves időszakban összesen 102 millió pengőt vontak
ki a bankból, amit a MÁH csak a jegybank végső hitelezői közreműködésével
tudott fedezni (1. táblázat). A Hitelbank júliusban 75 millió pengővel, októ¬
ber végén már több, mint 100 millió pengővel tartozott a Magyar Nemzeti
Banknak, ami jelentősen meghaladta a bank részvénytőkéjének és tartalé¬
kainak összegét." Július 4-én Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank el¬
nöke, Schober Béla, az MNB vezérigazgatója és Salamon József Tivadar, a
Hitelbank igazgatója megvizsgálta a Hitelbank mérlegét, és a szakemberek
megállapították, hogy 18 millió pengős tőkeveszteséget mutat, vagyis a bank
3° BECA OV 33/10. Tabakovics Dusan levele Harry Siepmannhez, 1932. majus 19.
* MNLOL Z6 1931. mäjus 27.
2 Incze Miklós szerint a CA bukása , természetesen magával rántotta a Rothschildék magyarországi
érdekeltségét, a Magyar Általános Hitelbankot". Hasonlóan vélekedett a Berend-Ránki szerzőpár is.
Incze (szerk) 1955: 285.; Berend-Ránki 1976: 363.; Berend-Ránki 1985: 67.
83 Der ésterreichische Volkswirt, 1931. mäjus 16. 381. Weber 1991: 572.
4 A Hitelbank és a Creditanstalt dualizmuskori kapcsolatáról lásd: Kövér 2005a; Kövér 2005b.
5 BECA OV 33/6. Telefonbeszélgetés Popovics Sándorral, 1931. július 2. (A Hitelbank saját tőkéje 1931¬
ben 65,5 millió pengő volt.)