Oldal 208 [208]
OCR
206 s A nagy háborútól a nagy válságig , Az ipari vállalkozásokhoz szükséges tőke biztosítása, mely a hazai nyersanyagok, elsősorban a mezőgazdasági termékek belföldi feldolgozásának és az iparcikkek behozatalától való függetlenítésnek kettős célját szolgálta, a banknak alapítása óta legnagyobb gonddal ápolt üzletágai közé tartozott. [...)] A Hitelbank a dekonjunktúra éveiben vállalati konszernjének jelentős részben veszteséges üzemeit szinte teljes egészükben fenntartotta, és minden lehetőt megtett, hogy hitelszükségletüket kielégítse." Konszolidációs elképzelések az 1920-as években A Hitelbank igazgatósága, elsősorban Kornfeld Pál és Scitovszky Tibor már 1927-től tárgyalásokat folytattak a bank külföldi részvénytulajdonosaival arról, hogyan lehetne a mobilitást helyreállítani. Kornfeld Pál 1927 novemberében három alternatívát vázolt fel a bécsi részvényeseknek: 1. alaptőkeemelés; 2. az értékpapírtárcában levő részvények egy részének értékesítése, illetve egyes német bankok gyakorlatát követve: 3. bankkötvények kibocsátása révén látta a likviditási pozíciókat javíthatónak." A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a bank tulajdonosai nem érték be a javasolt módszerekkel, úgy gondolták, ennél jóval radikálisabb megoldásra, egy tőkeerős magyar nagybankkal való egyesülésre van szükség. Scitovszky Tibor, a MÁH vezérigazgatója már ezt megelőzően megbeszéléseket folytatott Weiss Fülöppel, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökével a két nagybank esetleges fúziójáról. Bár 1927 júliusában a megbeszéléseket megszakították, a tárgyalások hamarosan folytatódtak. Weiss Fülöp osztrák és magyar közvetítők révén sürgette a tárgyalások újrafelvételét, 1928 tavaszán pedig a MÁH francia részvényeseit tájékoztatta tárgyalási szándékáról, illetve ismertette a fúzióval kapcsolatos elképzeléseit. Weiss Fülöp a két bank fontosabb mérlegtételeinek összevetése alapján világossá tette, hogy bankja sokkal tőkeerősebb és likvidebb, pénzügyi helyzete jóval stabilabb, mint a Hitelbanké. A PMKB - szűkebbre szabott tevékenységi körének és óvatosabb iparfinanszírozási politikájának köszönhetően" - jóval kisebb károkat szenvedett 1920 után, így több likvid tartalékkal rendelkezett a "20-as évek végén. A PMKB értékpapírtárcájának hozama is magasabb volt, mint a Hitelbanké, Weiss Fülöp szerint a MÁH értékpapírjainak hozama legfeljebb 796 volt, szemben a Kereskedelmi Bank 5 A Magyar Általános Hitelbank 1942. évi üzleti jelentése, 20—21. Tallós 1991a. » MNL OL Z 51 26. csom6, 283. tétel. Kornfeld Pál levele báró Harkányi Jánoshoz, 1927. november 14; Tervezet a Hitelbank teljes mobilitásának helyreállításáról, 1927. november 12. 24-28. A magyarországi pénzintézetek, illetve a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iparfinanszírozási gyakorlatáról lásd: Tomka 1999a. A bank-ipar-kapcsolatról még: Eigner 1997; Kövér 2002a; Kövér 2002b; Pogany 1997; Tomka 1997. 20
