Page 207 [207]
OCR
Bankválság és bankkonszolidáció s 205 években folyósított kölcsönök (hadikölcsönök, állami járadékok, kincstári váltók, pénztárjegyek stb.) következtében a bank - a saját számításai szerint - 181 millió aranykorona (210 millió pengő) veszteséget szenvedett el, amiért semmilyen kárpótlást nem kapott. A háború után a Szlovák Általános Hitelbank, valamint a bank pozsonyi és kassai fiókjainak felszámolása a bank likvid pénzeszközeit 183,5 millió cseh koronával (nagyjából 31,2 millió pengővel) csökkentette." A pénzügyi stabilizáció után pedig a bank további 32,5 millió pengő veszteséget szenvedett el az állammal és állami üzemekkel kapcsolatos hitelei és egyéb üzletei miatt." Még nagyobb problémát jelentett, hogy a bank nem építette le kiterjedt ipari konszernjét a háború után." A bank adósai között sok olyan vállalat volt — példaul a nagymalmok vagy a gépgyarak -, amely atrianoni Magyarorszägon súlyos gazdasági nehézségekkel küszködött, belső és külföldi piacai jó részét elveszítette, így termelési kapacitásai túlméretezettnek bizonyultak, a termelési költségei megnövekedtek, és működése veszteségessé vált. A MÁH ezeket a cégeket továbbra is finanszírozta, ráadásul gyakran rövid lejáratú külföldi hitelek felvételével pótolta a bank a hiányzó saját forrásokat, a magas hazai kamatlábak miatt. A Hitelbank külföldi eladósodásának mértéke már 1929-ben szóbeszéd tárgya volt." Az erősen eladósodott pénzintézet hitelezői állományában a külföldi valutában fennálló kölcsönök aránya meghaladta az 50%-ot, ami jelentős valutaárfolyam-kockázattal is párosult." A bank pénzügyi pozícióit tovább rontotta, hogy az évtized végén a romló tőzsdei árfolyamok miatt a bank értékpapírtárcájában elrejtett latens tartalékok értéke erősen csökkent." A Hitelbank vezetői utólag főként azzal magyarázták a bank helyzetének megroppanását, hogy vállalatfinanszírozási gyakorlatukkal az önellátásra törekvő kormányzat iparfejlesztési elképzeléseit támogatták. , A bank a háború után kiterjedt ipari konszernjét nem építette le, hanem a kormány iparfejlesztési politikájának szolgálatába állította. Nem lehet megvonni tőlük pénzszükségletük biztosítását, mert ez nagy értékek pusztulásával, 36 ezer munkavállaló munkahelyének kockáztatásával járna." un MNLOLZ 51 33. csomó, 470 tétel. Feljegyzés, 1936. október 1. 2 MNLOLZ 51 33. csomó, 470. tétel. Feljegyzés, 1935. szeptember, 131—134. 3 MNLOLZ 51 33. csomó, 470 tétel. Feljegyzés, 1936. október 1. “ A Magyar Általános Hitelbank külföldi eladósodásának mértéke már most is kellemetlen kritika tárgyát képezi." MNL OL Z 51 23. csomó, 261. tétel. Feljegyzésa MÁH - Magyar Általános Takarékpénztár fúziójáról, 1929. május 27. 5 MNLOLZ 24. csomó, 273 tétel. Bemerkungen zu einer Fusion zwischen der Ungarischen Allgemeinen Creditbank und der Ungarischen Escompte- und Wechslerbank, Budapest, den 15. Márz 1928. MNL OL Z 51 23. csomó, 261 tétel. Feljegyzés, a MÁH - Magyar Általános Takarékpénztár fúziójáról, 1929. május 27. 7 MNLOLZ 51 33. csomó, 470. tétel. Feljegyzés, 1936. október 1.
