Seite 198 [198]
196 e A nagy háborútól a nagy válságig
mérlege 3,7 millió korona veszteséget mutatott, melyet az értékpapírszám¬
la veszteségei, bedőlt váltóhitelek és a bank túlméretezett romániai kőolaj¬
üzletei okoztak. Bár Tisza István banknál vállalt igazgatói pozíciója miatt
Tisza-banknak is nevezett pénzintézet bukása a parlamentben és a sajtóban
is a nagy érdeklődést váltott ki, a végső hitelezőnek végül nem kellett közbe¬
lépnie.
A jegybank immár állami közreműködés nélkül tudta biztosítani a pénz¬
piac stabilitását. A végső hitelező segítségére csak néhány esetben volt szük¬
ség, amikor kisebb pénzintézeteknek kellett likviditást nyújtania. Ezek az
intervenciók nem igényeltek jelentős áldozatot a jegybanktól, nem kérdője¬
lezték meg azt, hogy a jegybank képes a pénzügyi rendszer stabilitását és az
aranystandard fenntartását egyaránt biztosítani, ami tovább erősítette a bi¬
zalmat a pénzügyi rendszer iránt. 1914 júliusában, a világháború kitörésének
árnyékában is ennek megfelelően viselkedett az Osztrák-Magyar Bank, ami¬
kor a Károlyvárosi Takarékpénztárt és a nagyváradi Belvárosi Takarékpénz¬
tárt is visszleszámítolási hitel nyújtásával mentette meg az összeomlástól."
Bankválságok az 1920-as évek második felében
Az I. világháborút követően a trianoni területen újjászerveződő bankrend¬
szer új problémákkal szembesült. A totális hadviselés óriási költségeit az
állam elsősorban kölcsönökből finanszírozta, az államháztartás súlyos el¬
adósodása viszont a "20-as évek elején hiperinflacidhoz vezetett. A magyar
pénzpiac helyzete a pénzügyi stabilizációt követően sem rendeződött, a ke¬
reskedelmi bankok likviditási mutatói az I. világháború előtti szintet sem
érték el." Mindez azzal járt, hogy jelentősen megnövekedett az igény a végső
hitelezésre. Az első súlyosabb tőzsdei krízist az 1925 végén kirobbant ma¬
lomválság idézte elő. A következményektől tartó, alig másfél éve megalakult
Magyar Nemzeti Banknak és a kormánynak is aktívan részt kellett vennie a
tűzoltásban. A súlyosan eladósodott, fizetésképtelen Pesti Victoria Gőzmal¬
mot állami és jegybanki segítséggel mentették meg az azonnali összeomlás¬
tól, és a későbbi években is közreműködtek a helyzet konszolidálásában."
68
Tomka 1996: 29., 55.; Vermes 1994: 97—99.; A Budapesti Hírlap saját tudósítója (név ismeretlen) 1902:
A magyar ipar- és kereskedelmi bank közgyűlése. Budapesti Hírlap, 1902. február 19. 10—11.
§9 MNL OLZ 1 41. 138/1914, 137—163, Z 1 42. aláírás nélkül, 1914. 30—32.
7° Pogäny 2015.
71 Pogäny 2003.