Page 196 [196]
OCR
194 e A nagy háborútól a nagy valsagig részvételével egy segélyegyletet. A kormányzati jóváhagyás után, 1873. július 8-án meg is alakult a Magyar Hitelsegélyegylet, amelynek elnöke Weninger Vince, a Hitelbank vezérigazgatója lett. Az intézmény az ONB hiteleit közvetítette a vidéki intézeteknek, a bank az év végéig 6 millió forintot bocsátott a segélyegylet rendelkezésére. A kamatlábat azonban ez esetben is a hivatalosnál 1 százalékponttal magasabban szabták meg, amit az egylet is megfejelt még kettővel, a kiadásai fedezésére, így a hitelek 8,5-12% kamattal voltak megterhelve. A magas költségek viszont elriasztották a hiteligénylőket, így nem csodálható, hogy 1873 augusztusában a 6 milliós segélykeretből 4 milliót még nem használtak fel."" Az egylet 1874. szeptember 15-én szűnt meg, ezt követően a jegybank a Pesti Hazai Első Takarékpénztárral kötött hasonló funkció ellátására visszleszámítolási egyezményt, ami 1892 májusáig volt érvényben. Az ONB állandó szubvenciót nyújtott a Pesti Hazainak, hogy visszleszámítolási egyezményeket létesítsen azon vidéki hitelintézetekkel, amelyek veszteségeket szenvedtek a válság következtében, de elég erősek maradtak ahhoz, hogy talpon maradjanak. A megállapodás segített áthidalni azt a problémát, hogy ekkoriban a jegybank mindössze hat fiókkal rendelkezett Magyarország területén. A központi bank így közvetve olyan helyekre is eljutott, ahol egyébként nem rendelkezett fiókkal vagy mellékhellyel. Ausztriában a kormány is intézkedéseket hozott a mély krízis enyhítése érdekében." A hatékony válságkezelést akadályozta a kialakulatlan bankrendszer, illetve a bankjegyfedezeti rendszer szigorú szabályozása is. Az 1870-es évek végétől pénzügyi reformsorozat vette kezdetét az Osztrák-Magyar Monarchiában, amely elősegítette a modern pénzügyi rendszer kialakulását, az egységes pénz- és tőkepiac létrejöttét és a jegybanknak olyan központi monetáris hatósággá alakulását, amely fokozatosan felelősséget vállalt a pénzpiac stabilitásáért. 1878-ban az Osztrák Nemzeti Bank helyére az Osztrák-Magyar Bank lépett, amely egyre inkább az üzleti bankokkal épített ki pénzügyi kapcsolatokat. A fedezeti rendszer átalakításának nagy szerepe volt ebben a folyamatban. 1887-ben a magyar kormány kezdeményezésére áttértek a Bank of England esetében alkalmazott brit fedezeti modellről a Reichsbankban használt német modellre, amely a kibocsátott bankjegyek 4096-os nemesfémfedezetét írta elő, a szabály megsértése esetén pedig 590-os jegyadót kellett abanknak fizetnie." A fedezeti rendszer átalakítása elősegítette, hogy a jegybank a bankok bankjává válhasson, lehetővé tette az aktív kamatpolitika alkalmazását a 60 Köver 1986: 58-60.; Köver 2002c: 229-230.; Pressburger 1959C: 1138—1142., 1148-1154. 6 Köver 1986: 60.; Köver 1993b: 267.; Matis 1972: 307-314. 62 Köver 1993b: 259-267. & _Köver 1993b: 274-275.
