Oldal 125 [125]
OCR
A Jacobsson-jelentés, avagy a fuldokló úszóleckéje s 123 1931/32 805,6 402,4 1208,0 954,1 433,6 1387,7 -179,7 1932/33 741,1 334,5 1075,6 781,2 402,9 1184,1 -108,5 1933/34 765,5 353,5 1119,0 755,4 429,9 1185,3 -66,3 1934/35 769,9 347,5 1117,4 759,1 428,7 1187,8 -70,4 1935/36 809,8 385,4 1195,2 782,5 447,3 1229,8 -34,6 1936/37 878,8 433,9 1312,7 813,5 491,1 1304,6 +8,1 1937/38 910,6 463,0 1373,6 862 518,8 1380,8 -7,2 1938/39 1115,1 549,2 1664,3 1133,3 590,1 1723,4 -59,1 1939/40** | 3005,1 1139,9 4145,0 2864,7 1168,0 4032,7 112,3 1941 2853,6 1103,9 3957,5 2729,9 1076,9 3806,8 150,7 1942 4654,4 1374,2 6028,6 4356,2 1383,6 5739,8 288,8 1943 7262,8 1935,1 9197,9 6804,4 1883,3 8687,7 510,2 1944 13 965,4 | 1694,9 15 660,3 | 14 276,4 | 1716,9 15 993,3 | -333,0 " Rendes és rendkívüli kezelés, kölcsönműveletek nélkül 1937/38-ig trianoni terület, utána a területgyarapodásokkal együtt ** 1939. julius 1. - 1940. december 31-ig tartó költségvetési év (ezt megelőzően a költségvetési év július 1-től június 30-ig, 1941-től pedig január 1-től december 31-ig tartott). Forrás: Szőnyi 1938: 501—502., Magyar Statisztikai Évkönyv, 1938-1946. évfolyamok A londoni bankárok az első rossz híreket 1931 februárjában Popovics Sándortól, a magyar jegybank elnökétől kapták, aki arról tájékoztatta régi jó barátját, Harry Siepmannt" Zürichben, hogy a magyar kincstár kritikus helyzetben van, a novemberi hárommilliós kölcsönt már elköltötték, mégpedig nem beruházásokra, hanem a költségvetési hiány fedezésére. Popovics a pénzügyi fegyelem hiányának és az adminisztráció hibájának tulajdonította azt, hogy ilyen sokáig titokban maradt a súlyos helyzet. A kormány túl engedékeny volt, az egyes minisztériumok kicsúsztak az ellenőrzés alól, és adósságokat csináltak, közmunkákat indítottak be megfelelő anyagi háttér nélkül. A fő bajt azonban a bevételek csökkenésében és a mezőgazdasági válságban jelölte meg. Popovics pénzügyi pánik kitörésétől, tőókemeneküléstől tartott, ezért a nehézségek eltitkolását javasolta. A helyzet egyetlen megoldását 8—12 millió font hosszú lejáratú külföldi kölcsön azonnali felvételében látta, a belső reforHarry A. Siepmann (1889-1963): 1924 és 1926 között népszövetségi tanácsadó a Magyar Nemzeti Banknál, ahol szoros baráti kapcsolatot alakított ki a jegybank számos munkatársával. 1926 után is kapcsolatban maradt a Magyar Nemzeti Bankkal, gyakran találkozott Popovics Sándorral a magyar problémák megvitatása végett, aki nagyra tartotta Siepmann véleményét. 1926-tól a Bank of England tanácsadója lett, a tengerentúli jegybankokkal foglalkozó osztályon a közép-európai országokkal foglalkozott. 1929-tól a Nemzetközi Fizetések Bankjával kapcsolatos ügyek tartoztak hozzá. Lásd: Péteri 1993: 576—577.; Henessy 1992: 85.; Sayers 1976: 163.
