Oldal 123 [123]
A Jacobsson-jelentés, avagy a fuldokló úszóleckéje s 121
ban végre megnyitotta az utat az újabb állami hitelfelvételek előtt, hiszen
megszüntette a Jóvátételi Bizottság zálogjogait. A második hágai konferencia
végén, 1930 elején Bethlen István magyar miniszterelnök ígéretet is kapott
brit, olasz és francia kollégáitól (bár ez utóbbi nem volt túl határozott) arra,
hogy támogatják (Olaszország), vagy legalábbis nem akadályozzák (Nagy¬
Britannia és Franciaország) a magyar kormány hosszú lejáratú nemzetközi
kölcsönét.?
A kölcsönre az ekkorra már súlyosan eladósodott Magyarországnak
rendkívül nagy szüksége volt, ezért azonnal megkezdték a hitelművelet elő¬
készítését. A tervezett 325 millió pengő összegű hosszú lejáratú kölcsön zö¬
mét beruházásokra szánták (vasúti beruházások, útépítés, árvíz-mentesítési
munkalatok).* A remélt pénzügyi tranzakció azonban, bár Londonból folya¬
matosan biztató levelek érkeztek, egyre inkább elhúzódott. A nemzetközi
értékpapírpiacokon elsőbbséget biztosítottak a Németország számára kibo¬
csátott Young-kölcsönnek, tolódtak az osztrák és csehszlovák kibocsátások
is. A magyar kölcsön halasztásához hozzájárult a hágai egyezmény francia
ratifikációjának elhúzódása, valamint a Magyarország magas adósságállo¬
mánya miatti aggodalmak." A kölcsön ügyét az sem mozdította előre, hogy a
Jóvátételi Bizottság 1930. július 25-i ülésén felhatalmazta a magyar kormányt
500 millió pengős kölcsön felvételére, és felszabadította a jóvátételre lekötött
zálogjogait. Bethlen júniusi londoni útja sem érte el a várt hatást, bár mind
a Bank of England kormányzója, mind Anthony Rothschild azzal biztatták,
hogy a tranzakcióra még júniusban vagy július elején sor kerülhet."
Miután a kilátások a nyári szünetet követően sem javultak, egy áthidaló,
egy évre szóló kincstárjegy-kibocsátást vettek inkább tervbe, aminek jóval
nagyobb esélyt adtak a londoni bankárok, és az elképzelést a New York-i
Speyer bankház is támogatta." A magyar kormány először visszautasította
a kincstárjegy-kibocsátás ötletét, de októberre - a gazdasági helyzet romlá¬
sával - megváltozott a magyar álláspont. Magyarországnak sürgős szüksége
volt 3-4 millió font kölcsönre, amihez ezúttal is, mint a megelőző években,
:; " BECA OV 33/5 Sargent, Foreign Office beszámolója Bethlen hágai beszédéről, dátum nélkül; BECA
OV33/5 William Goode levele Bethlen Istvánnak, 1930. március 31.; BECA OV33/5 William Goode
levele Bethlen Istvánnak, 1930. április 2.
+ BECA OV 33/5 W. Goode levele Otto Niemeyerhez (Bank of England), 1930. április 10.
5 BECA OV 33/5 Az N. M. Rothschild & Sons bankhäz memoranduma, 1930. aprilis 8.; W. Goode le¬
vele Bethlen Istvanhoz, 1930. marcius 31.; Az N. M. Rothschild bankhaz levele Scitovszky Tiborhoz,
a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatójához a magyar kölcsön franciaországi kibocsátásának
kedvezőtlen kilátásairól. London, 1930. július 9. In: Szinai-Szűcs 1972: 427.
§ BECA OV 33/5 W. Goode levele Scitovszky Tiborhoz, 1930. június 16.; BECA OV 33/5 W. Goode, te¬
lefonbeszélgetés Ullmann baroval, 1930. junius 26.; BECA OV 33/5 N. M. Rothschild bankhaz levele
Scitovszky Tiborhoz 1930. julius 18.; Romsics 1991: 224.
7 BECA OV 33/5 A Bank of England elnékének levele Lionel de Rothschildhoz, 1930. szeptember 13.;
OV 33/5 A Speyer bankhaz tavirata a N. M. Rothschild & Sons bankhazhoz 1930. szeptember 12.