Oldal 120 [120]
OCR
118 e A nagy háborútól a nagy válságig A korona árfolyamának védelmében a kormány új intézkedéseket dolgozott ki. 1924. február 19-én elhatározták a takarékkorona bevezetését, egyfajta valorizációs kísérletként. Az 1924. évi 661. PM. sz. rendelet (később 1924. évi X. törvénycikk) a takarékkorona értékét a korona államjegy 1924. február 20-i értékéhez rögzítette, a papírkoronához viszonyított árfolyamát a dollár zürichi és bécsi jegyzése, valamint a hat legfontosabb arbitrázspapír árfolyama alapján egy független bizottság határozta meg, ami az Állami Jegyintézet képviselőjének elnöklete alatt működött. A takarékkorona jegyzése 1924. június 24-én, a Magyar Nemzeti Bank működésének megkezdésekor szűnt meg. A Pénzügyminisztérium szigorú utasítására 1924. február 20-tól a jegyintézet csak takarékkoronára szóló kölcsönöket folyósíthatott, ami véget vetett az olcsó jegybanki hiteleknek. A takarékkorona bevezetése nem érte el célját, az inflációt nem sikerült feltartóztatni, a korona értéke tovább zuhant, és a pénzkinälat (M1) az 1923. évi 5,4-szeresére nőtt 1924-re (12. táblázat)."" Kállay Tibor 1924. február 19-én a korona értékének védelmében újabb drasztikus adóemeléseket és egy kényszerkölcsönt is bejelentett a parlamentben. Az 1923. évi vagyonadó tizenötszörösének, a jövedelemadó tízszeresének megfizetésére akarta kötelezni az adózókat, és azt javasolta, hogy a jövedelemadó négyszeresét és a vagyonadó hatszorosát előlegként, kényszerkölcsön formájában igénybe vehesse a kormány." A közterhek újabb növelése, a koronaárfolyam zuhanása, a tőzsdepánik még aznap Kállay bukásához vezetett. A gyűlölt minisztert saját pártja sem támogatta, a Nemzetgyűlés viharos ülésén az ellenzék és a kormánypárt tagjai egyaránt lemondásra szólították fel."" Kállay hibájául rótták fel az infláció elszabadulását és az örökös, ám eredménytelen pénzügyi megszorításokat: ,, Kállay legnagyobb hibája volt, hogy tevékenysége egész folyamán csak a fiskális érdekeket vette figyelembe, és ezektől a fiskális szempontoktól nem látta meg az eleven élet gyakorlati követeléseit. Mindig csak az állami bevételek fokozására törekedett, és nem volt gondja rá, hogy az emberekben meg is legyen a teherbíró képesség a terhek viselésére. Azt hitte, pénzügyi politikát lehet csinálni gazdasági politika nélkül; azt hitte, egy ország gazdasági organizmusát adófelügyelőkkel és adónyomozókkal fenn lehet tartani. Így került a magyar korona az osztrák alá, így bukott le a magyar korona nehäny het alatt 0,03 centime-röl 0,0140 centime-ra”'” írta róla a Budapesti Hírlap újságírója. Kállay Tibor alig néhány hónappal a sikeres pénzügyi stabilizáció kezdete előtt bukott meg, amikor részben az ő eredményes külföldi tárgyalásainak 34 Pogäny 1993b: 462., 468. 135 NN 1922-1926. XX. k. 242. üles, Källay Tibor penzügyminiszter beszede. 1924. februär 19. 485-490. 36 Kállay Tibor pénzügyminiszter lemondott. Budapesti Hírlap, 1924. február 20. ı.; A penzügyminiszter válságos napja a nemzetgyűlésben. Pesti Napló, 1924. február 20. 2. 37 Sugár Ottó: Kállay Tibor. Budapesti Hírlap, 1924. február 21. 10.
