Page 117 [117]
Állami pénzpolitika Magyarországon e 115
számára megfelelő fedezetet biztosítani mindaddig, amíg nem rendelkezhe¬
tett szabadon a bevételei felett. Magyarország ezért a Jóvátételi Bizottsághoz
fordult annak érdekében, hogy az szabadítsa fel a kormány bevételeinek egy
részét a kölcsönfelvétel érdekében."
A zálogjogok feloldása azonban nem ígérkezett egyszerűnek, mivel a
nagyhatalmak között komoly nézeteltérések voltak ezen a téren. Sir George
Russell Clerk Budapestre küldött brit diplomata a zárójelentésében már 1919
őszén azt javasolta, hogy Ausztria és Magyarország esetében tekintsenek el
a jóvátétel kivetésétől, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a gazdasági
rekonstrukciót és a kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását." A londoni
Pénzügyminisztérium tisztviselőinek is az volt a véleménye, hogy csak egyet¬
len módon lehet úrrá lenni a közép-európai gazdasági káoszon: ha azonnal
törölnek minden jóvátételi igényt Ausztriával és Magyarországgal szem¬
ben. A rendkívül befolyásos Sir Otto Niemeyer, "! aki ekkor a Pénzügy¬
minisztérium vezető munkatársa volt, szintén megfontolásra ajánlotta, hogy
ne követeljenek háborús kártérítést Magyarországtól.?? Montagu Norman, a
brit jegybank kormányzója csak úgy látta elképzelhetőnek a világgazdasági
prosperitás visszatérését a világháború után, ha a nagyhatalmak lemondanak
ezekről a követeléseikről.
Az erős brit támogatás ellenére a jóvátételi zálogjogok bizonyultak a ma¬
gyar szanálási kölcsön legfontosabb akadályának, mivel a Jóvátétel Bizottság
több tagja, Franciaország és a kisantant országok, főként Csehszlovákia erő¬
sen ellenezték azok felfüggesztését." A magyar állam bevételeire kimondott
zálogjogok feloldását kérvényező Magyarország több alkalommal is vissza¬
utasításba ütközött Párizsban."
A felmerült számos problémát végül Nagy-Britanniának, elsősorban
Montagu Normannek, a Bank of England kormányzójának a támogatásá¬
val sikerült megoldani." 1923-ra egyértelmű lett, hogy a , nagy kölcsönhöz"
egyedül London segítségével lehet hozzájutni; Magyarországnak a Népszö¬
“8 Orde 1990: 266.
us Lojk6 2006: 22.
ve Batonyi 1999: 53-54.
Sir Otto. E. Niemeyer (1883-1971) 1906-töl 1927-ig a brit Penzügyminiszterium munkatärsa, a Trea¬
sury fétitkärhelyettese a ’20-as években. 1927-t61 a Bank of Englandben dolgozik, 1938-töl 1952-ig a
központi bank igazgatója, 1943 és 1948 között aCommittee of Treasury tagja. 1923-1937 között a brit
kormäny kepviselöje a Nepszövetseg Penzügyi Bizottsägäban. Lovagi cimet kapott. Sayers, 1976:
130.; Batonyi 1999: 132.; Recker 1976: 190-191.
122 Orde 1990: 266.
3 Lojkö 2006: 62-63.; Romsics 1991: 153.; Bätonyi 1999: 132-133.
24 Bätonyi 1999: 53-54.
5 Ormos 1963: 17-24.; Peteri 1985: 132.; Cottrell 1997: 4.
26 Orde 1990: 268—271.; Batonyi 1999: 139.