Page 115 [115]
OCR
Állami pénzpolitika Magyarországon e 113 lansága volt." A világháború utáni években csak kisebb külföldi segélyhitelekhez jutott hozzá az ország. A Pénzügyminisztérium kimutatása szerint a magyar kormány 1918 végétől 1924-ig összesen 12,7 millió aranykorona (2,6 millió USD) értékben kapott külföldi segélyhiteleket, amelyeket főként élelmiszer-vásárlásra és az oroszországi magyar hadifoglyok hazaszállítási költségeinek fedezésére használt fel. 1924 tavaszán az összes állami adósságállománynak (a háború előtti kölcsönökkel együtt) ezek a kölcsönök mindössze 1%-ät tették ki." A pénzügyi rekonstrukció és a jóvátételi kérdés Magyarországot mint az I. világháborúban vesztes országot a győztes nagyhatalmak a háborúban okozott károk megtérítésére kötelezték. A jóvátételi kötelezettséget a trianoni békeszerződés tartalmazta (VIII. rész, 161-199. cikk). A 161. cikk értelmében Magyarországot a többi legyőzött országgal együtt egyetemleges felelősség terhelte , mindazon károkért és veszteségekért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria- Magyarország és Szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háboru következményeképpen elszenvedtek”.'' A békekonferencián azonban nem született megállapodás a magyar háborús jóvátétel pontos összegéről, annak megállapítását későbbre halasztották, ám addig is Magyarországot természetbeni jóvátétel teljesítésére (élőállat, szén, szállítására, vasúti kocsik, hajók átadására) kötelezték." A nagyhatalmak a békekonferenciát követően létrehozták a Jóvátételi Bizottságot Párizsban, amelynek a feladata lett, hogy 1921 májusáig meghatározza a Németország és a szövetségei által okozott károk összegét, és az ennek fejében járó kártérítés nagyságát." A párizsi békekonferencia a magyar állam öszszes bevételére és vagyonára a Jóvátételi Bizottság zálogjogát mondta ki." 19 Walkó Lajos, Ullmann Adolf és Weisz Fülöp londoni útjáról: MNL OL K 27 1921. märcius 22. köZig. 12. napirendi pont. Walkó Lajos államtitkár londoni útja az államadósságok rendezése céljából (PM); Krausz Simon, Walder Gyula és Madarassy-Beck Gyula bankelnökök külföldi tárgyalásairól: Péteri 1993: 503—504. vo MNL OL K 289 IV/10. Részletesebben: Pogány 2002. m 1921. évi XXXIII. törvénycikk. MNL OL K 269 1923/356/193.288. The Hungarian Reparation Question. 13 Hardach 1987: 247-248. A békeszerzédés jovatételrél szdl6 része rendelkezett a Jovatételi Bizottsag összetételéről, jogköréről és feladatairól is: 1921. évi XXXIII. törvénycikk, VII. rész, I. cim, 162-165. cikk, II-V. Függelék. nm, A Jóvátételi Bizottság részéről engedélyezhető kivételek fenntartásával Magyarország minden vagyona és jövedelme rangsorbeli elsőbbséggel szavatol a jóvátételi követelések megfizetéséért és azokért az egyéb terhekért, amelyek a jelen Szerződésből vagy az azt kiegészítő szerződésekből és egyezményekből, vagy pedig azokból a megállapodásokból származnak, amelyeket Magyarország a Szövetséges és
