Oldal 109 [109]
OCR
Állami pénzpolitika Magyarországon e 107 ban szakadt el az osztrákétól, korábban egyformán jegyezték a két valutát; áprilisra viszont a magyar korona folyamatosan növekedve elérte a 2,50-es árfolyamot. A korona értékének emelkedésében, az ideiglenes pénzügyi stabilizációban igen nagy szerepe volt annak, hogy 1920/1921 fordulóján világgazdasági válság bontakozott ki." A válsággal együtt járó nagyfokú világpiaci áresés csökkentette a magyar kereskedelmi és fizetési mérleg passzívumát, jótékonyan hatott a korona jegyzésére. Hozzájárult mindehhez az is, hogy Hegedüs Loránt 1921 tavaszán intervenciós vásárlásokat kezdeményezett Zürichben, és a budapesti nagybankokkal egyetértésben a budapesti tőzsdén is, bár ezt a nyilvánosság előtt hevesen tagadta.? 1921 első hónapjaiban 8 milliárd korona követelést vásároltatott; az összeg nagyságát mutatja, hogy az 1921/21. évi magyar export értéke mindössze 3 milliárd korona volt. A külföldi befektetők is bíztak a magyar valuta felértékelődésében, a külföldi pénzpiacokon több mint 3 milliárd koronát vettek a jövőbeli nyereség remenyeben.” Mindez éreztette hatását a belföldi árszínvonal csökkenésében is. 1921 januárjától májusig 3690-kal csökkent az árszínvonal (5. táblázat). A gyors sikernek azonban komoly ára volt; az árak csökkenése, a drasztikus pénzszűke már február végén gazdasági nehézségekhez vezetett." A defláció a tavasz folyamán tovább súlyosbodott; míg 1921 februárjában még 17 milliárd korona volt a forgalomban levő pénzmennyiség értéke (bankjegyek és postatakarékpénztári jegyek), addig áprilisra ez az érték 14,5 milliárd koronára süllyedt." A deflációs folyamat következtében zavarok léptek fel a gazdasági életben, akadozott a termelés és a kereskedelem. Az árfolyam emelkedése megdrágította az exportot, csökkentek a kiviteli lehetőségek. A belföldi vásárlók is tartózkodtak a vásárlásoktól, számítva a bekövetkező újabb áresésre. A gazdákat az élelmiszerárak gyors csökkenése nyugtalanította. A fokozódó pénzhiány következtében fennakadások mutatkoztak a fizetési forgalomban, szaporodtak a fizetésképtelenségek. 9 Nurske 1946: 114. 2 MNL OL K 69 42. csomó, 8. tétel. 25958/1921. és 29697/1921.; , Sok szemrehányást tettek nekem azért, hogy miért nem igyekszem Zürichben az árfolyamot javítani. Zürichben az árfolyamhoz hozzá sem nyúltam s mégis szép lassan megy fölfelé az árfolyam; 1,01-ről 1,50-re emelkedett. Azért nem nyúltam hozzá, mert engem nem Zürich érdekel." NN 1920—1922. IX. k. 169. ülés, Hegedüs Loránt felszólalása. 1921. március 19. 86.; A Pesti Naplóban név nélkül megszólaló , állami tisztviselő? szerint sem történt tőzsdei intervenció Zürichben: , Ha az ember bent van a tőzsde helyiségében, csak akkor látja, hogy mennyire naiv az ilyen híresztelés. Nincs annyi pénzünk, amivel olyan ugrásszerű emelkedést el tudnánk érni, mint amilyent a magyar korona pályája eddig mutat." Zürichben mindenki magyar koronával spekulál. Pesti Napló, 1921. május 1. 3. 5 MNLOLZ 21. csomó, Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1921. szeptember 9., 1921. október 19. % A Pesti Naplóban Fenyő Miksa, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége igazgatója panaszkodott erről: Csökken az országban a belső fogyasztás, Pesti Napló, 1921. február 27. 3. 95 Jankovich 1925: 114.
