Oldal 109 [109]
Állami pénzpolitika Magyarországon e 107
ban szakadt el az osztrákétól, korábban egyformán jegyezték a két valutát;
áprilisra viszont a magyar korona folyamatosan növekedve elérte a 2,50-es
árfolyamot. A korona értékének emelkedésében, az ideiglenes pénzügyi sta¬
bilizációban igen nagy szerepe volt annak, hogy 1920/1921 fordulóján világ¬
gazdasági válság bontakozott ki." A válsággal együtt járó nagyfokú világpia¬
ci áresés csökkentette a magyar kereskedelmi és fizetési mérleg passzívumát,
jótékonyan hatott a korona jegyzésére. Hozzájárult mindehhez az is, hogy
Hegedüs Loránt 1921 tavaszán intervenciós vásárlásokat kezdeményezett
Zürichben, és a budapesti nagybankokkal egyetértésben a budapesti tőzs¬
dén is, bár ezt a nyilvánosság előtt hevesen tagadta.? 1921 első hónapjaiban
8 milliárd korona követelést vásároltatott; az összeg nagyságát mutatja, hogy
az 1921/21. évi magyar export értéke mindössze 3 milliárd korona volt. A
külföldi befektetők is bíztak a magyar valuta felértékelődésében, a külföldi
pénzpiacokon több mint 3 milliárd koronát vettek a jövőbeli nyereség re¬
menyeben.”
Mindez éreztette hatását a belföldi árszínvonal csökkenésében is. 1921 ja¬
nuárjától májusig 3690-kal csökkent az árszínvonal (5. táblázat). A gyors si¬
kernek azonban komoly ára volt; az árak csökkenése, a drasztikus pénzszűke
már február végén gazdasági nehézségekhez vezetett." A defláció a tavasz fo¬
lyamán tovább súlyosbodott; míg 1921 februárjában még 17 milliárd korona
volt a forgalomban levő pénzmennyiség értéke (bankjegyek és postatakarék¬
pénztári jegyek), addig áprilisra ez az érték 14,5 milliárd koronára süllyedt."
A deflációs folyamat következtében zavarok léptek fel a gazdasági életben,
akadozott a termelés és a kereskedelem. Az árfolyam emelkedése megdrá¬
gította az exportot, csökkentek a kiviteli lehetőségek. A belföldi vásárlók is
tartózkodtak a vásárlásoktól, számítva a bekövetkező újabb áresésre. A gaz¬
dákat az élelmiszerárak gyors csökkenése nyugtalanította. A fokozódó pénz¬
hiány következtében fennakadások mutatkoztak a fizetési forgalomban, sza¬
porodtak a fizetésképtelenségek.
9 Nurske 1946: 114.
2 MNL OL K 69 42. csomó, 8. tétel. 25958/1921. és 29697/1921.; , Sok szemrehányást tettek nekem azért,
hogy miért nem igyekszem Zürichben az árfolyamot javítani. Zürichben az árfolyamhoz hozzá sem
nyúltam s mégis szép lassan megy fölfelé az árfolyam; 1,01-ről 1,50-re emelkedett. Azért nem nyúltam
hozzá, mert engem nem Zürich érdekel." NN 1920—1922. IX. k. 169. ülés, Hegedüs Loránt felszólalása.
1921. március 19. 86.; A Pesti Naplóban név nélkül megszólaló , állami tisztviselő? szerint sem történt
tőzsdei intervenció Zürichben: , Ha az ember bent van a tőzsde helyiségében, csak akkor látja, hogy
mennyire naiv az ilyen híresztelés. Nincs annyi pénzünk, amivel olyan ugrásszerű emelkedést el tud¬
nánk érni, mint amilyent a magyar korona pályája eddig mutat." Zürichben mindenki magyar koro¬
nával spekulál. Pesti Napló, 1921. május 1. 3.
5 MNLOLZ 21. csomó, Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1921. szeptember 9., 1921. október 19.
% A Pesti Naplóban Fenyő Miksa, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége igazgatója panaszko¬
dott erről: Csökken az országban a belső fogyasztás, Pesti Napló, 1921. február 27. 3.
95 Jankovich 1925: 114.