Oldal 105 [105]
OCR
Állami pénzpolitika Magyarországon e 103 Hegedüs Loránt már a parlamenti bemutatkozásakor is pénzügyi diktátornak nevezte magát," és szigorú takarékossági politikát hirdetett: , az állami kiadásoknak pontosan kimért s át nem hágható, könnyen ellenőrizhető korlátok közé szorítása pénzügyi politikánk egyik legfőbb postulátumát s a pénzügyi konsolidációnak alapvetését kell, hogy képezze", és hangsúlyozta azt a szándékát, hogy , megcsonkított államunk személyi berendezkedését józan mértékre szorítsa le"." Csökkenteni kívánta a miniszterek és államtitkárok számát, a miniszterek nem utazhattak külföldre, és szándékában állt a külügy kiadásainak drasztikus megnyirbálása is. Első nemzetgyűlési beszédében nagyzási hóborttal vádolta meg a Külügyminisztériumot, és kijelentette, hogy inkább kerékbe töreti magát, de a felesleges diplomáciai képviseletek horribilis költségeit nem fizeti ki. Nem vall kifejezett taktikai érzékre, hogy mindezt már a kinevezésekor nyilvánosságra is hozta." Értékesíteni akarta az államapparátus személygépkocsiparkját, az állami főhivatalnokok számára csak bérkocsi használatát engedélyezte. A hadsereget is sikerült magára haragítania; jelentős mértékben csökkentette a katonai költségvetést: ,én a trianoni béke alapján állok. Ennélfogva, míg én itt vagyok, egy krajcárt sem fogok semmiféle kalandos vállalkozáshoz adni"" - jelentette ki, utalva a kor különféle titkos katonai együttműködési terveire. Növelte viszont a belügyi, a népjóléti és a kulturális tárca rendelkezésére álló kereteket. A költségvetési kiadások csökkentése érdekében egységesíteni és redukálni akarta az összes magyar államadóssági papír kamatlábát, mivel a háború előtt és alatt felvett államkölcsönök adósságszolgálata elviselhetetlen teher volt a magyar költségvetésnek.” Az állami gazdálkodásban mutatkozó deficit megszüntetése végett új bevételfajtákat keresett, mint például a hadirokkantak segélyezésére szánt hadiváltság, vagy az olyan új adók, mint a 290-os általános forgalmi adó, a gyufaadó, a bortermelési és a vadászati adó. A bevételek között kiemelt szerep jutott a vagyonváltságoknak. Elvetette az egyszeri nagy vagyonadó bevezetését, mivel a rossz külföldi példák alapján nem tartotta kivitelezhetőnek, és az előző kormányok ezzel való fenyegetőzése csak folyamatos tőkemenekülést 75. , Ezért elmentem Magyarország főméltóságú kormányzójához és azt mondtam: igenis, én vállalkozom rá; de kívánságom az, hogy mindent legyen szabad redukálnom; kérésem az, midőn ministertársaim megtiszteltek avval, hogy idehívnak, hogy elfogadom ezt, de akkor egy évig én vagyok a pénzügyi diktátor, aki azt teszem, amit jónak látok és a kezemben van a kulcs (Élénk helyeslés.) és mindenki tudja meg, hogy minden garas oda fog menni, ahová azt az én becsületes és fukar kezem juttatja? NN 1920—1922. VII. k. 139. ülés, Hegedüs Loránt beszéde. 1920. december 20. 264. 75 A magyar állam költségvetése az 1921/22. számadási évre. 8. 7 NN 1920-1922. VII. k. 139. tilés, Hegediis Lorant beszéde. 1920. december 20. 265.; Egyhangu bizalom Hegedüs Lorántnak. Pesti Napló, 1920. december 21. 1. 78 "NN 1920—1922. VII. k. 139. ülés, Hegedüs Loránt beszéde. 1920. december 20. 265. 77 NN 1920-1922. VII. k. 139. ülés, Hegedüs Loránt beszéde. 1920. december 20. 265.
