Seite 99 [99]
Állami pénzpolitika Magyarországon e 97
nél, mivel Magyarországon ekkor még nem volt megfelelő minőségű bankje¬
gyek előállításra képes nyomda."
A pénzügyi konszolidáció érdekében tervezett intézkedések közül azon¬
ban kevés valósult meg. A pénzcserét az osztrák bojkott hiúsította meg, meg¬
akadályozva az államjegyek behozatalát Zürichből." A remények ellenére
a gabonatermés sem bizonyult kimagaslónak, így nem jutott elegendő ex¬
portra. A korona árfolyama, amely 1920 februárja óta folyamatosan emel¬
kedett, s július végére már több mint 5096-os javulást mutatott, augusztustól
ismét hanyatlani kezdett, szeptemberben pedig már a februári érték alá esett
(4. és 6. táblázat). Párhuzamosan romlott a költségvetés állapota is. Ebben
a helyzetben Korányi úgy látta, hogy el kell halasztani mind a pénzjegycse¬
rét, mind a jegyintézet felállítását." Erre végül a következő pénzügyminisz¬
ter, Hegedüs Loránt alatt került sor, aki a Korányi-terv számos elemét fel¬
használta stabilizációs koncepciójához.
1920 novemberétől egyre többen bírálták Korányi eredménytelen pénz¬
ügyi politikáját a korona fokozódó elértéktelenedése és a költségvetési deficit
növekedése miatt." Már szeptemberi parlamenti beszédében is arról szólt,
hogy kudarcot vallott, szívesen félreállna, és kizárólag kötelességtudásból
marad még egy ideig a posztján, ahol napról napra nehéz küzdelmeket kel¬
lett vívnia a különböző érdekekkel: , azt hiszem, hogy ha t. képviselőtársaim
látnák, hogy hogyan telik ma el egy pénzügyminister napja, reggeltől késő
éjszakáig, hogy mennyi erélyt kell kifejtenie reggeltől késő éjszakáig mindenféle
kérdésben és tárgyban, ha tudnák azt, hogy egy esztendő óta, amióta szeren¬
csém van ezt a helyet betölteni, bizonyos ellen áramlatok mennyire döngették
a pénzügyministerium ajtait, ha tudnák, hogy ott osztályérdekek ütköztek egy¬
mással, sőt sajnos, magánérdekek is, bizonyára revideálnák ezt az álláspontju¬
kat. És itt meg kell egyszer mondanom, hogy, sajnos, a magánérdekeknek egy
olyan tánca folyik körülöttünk, aminő talán soha Magyarországon még nem
volt."
A sikertelen szanálási akciót követően, november 10-én benyújtotta le¬
mondását." Kudarcának egyik fő okát az agrárius lobbi erős befolyásában
látta; a hatósági gabonaárak emelésének kiharcolása ugyanis katasztrofális
16 Korányi Frigyes beszéde. NN 1920—1922. VI. k. 119. ülésnap. 1920. november 3. 226— 227.; Az egysé¬
ges kormánypárt egységes. Korányi miniszter a tőzsdeadóról. Pesti Napló, 1920. szeptember 3. 3.
” Koranyi Frigyes beszéde. NN 1920—1922. VI. k., 119. ülésnap. 1920. november 3. Budapest, 1920. 227.
# Koränyi Frigyes beszéde. NN 1920—1922. V. k., 101. ülés, 1920. szeptember 14. 280—281.; Korányi Fri¬
gyes beszéde. NN 1920—1922. VI. k., 119. ülésnap. 1920. november 3. 227.; Az egységes kormánypárt
egységes. Korányi miniszter a tőzsdeadóról. Pesti Napló, 1920. szeptember 3. 3.; Korányi pénzügy¬
miniszter az államjegy-kibocsátásról. Pesti Napló, 1920. november 4. 2.
4 Matlekovits 1921: 190-191.
50 Báró Korányi Frigyes beszéde. NN V. k. 101. ülés, 1920. szeptember 14. 281.
5: Ablonczy 2005: 191.